Jó néhány ismert figurája volt a magyar alvilágnak az 1990-es években. A hazai posztszovjet országokból származó figurák leginkább a gáztranzitok környékén csoportosultak kihasználva Magyarország állandó függését az orosz gáztól. A főkereskedő Gazprom mellett ugyanis mindig jelen voltak kisebb beszállítók is, akik olcsóbban árulták a gázt.
A modell alapja az volt, hogy Ukrajna függetlenedése után megegyezett Türkmenisztánnal az onnan jövő gázimportról, hogy ne csak Moszkva jóváhagyásával juthasson földgázhoz. A pénzhiány miatt pedig megállapodtak abban is, hogy a felesleg egy részét az orosznál olcsóbban Magyarországnak adták el. A közvetítő cégek pedig profittal adhatták el azt a hazai ellátásért felelős Molnak - ahogy azt az Index is megírta a gázháborúkról szóló korabeli cikkében.
Firtasz: az ukrán gázguru
Először Vitézy Tamás cége, az Eurobridge kereskedhetett így, majd a svájci Bothli Trade tulajdonolta Eural Trans Gas Kft. lépett be a piacra. A türkmén gáz Ukrajnába szállítását intéző cég ügyvezetője pedig az MSZMP Központi Bizottságának egykori munkatársa, Knopp András volt, és irányítói között ott volt az a Dmitrij Firtasz ukrán üzletember is, akit az amerikai hatóságok a Trump-Moszkva kapcsolatrendszer fontos emberének tartanak.
Az amerikai hatóságok, az orosz és az ukrán sajtó is gyakran csak "köztes emberként" vagy strómanként hivatkozik az itthon is jól ismert Firtaszra. A Bloomberg egy februári portréja szerint az üzletember az összekötő kapocs a Kreml és Ukrajna, vagy éppen az alvilág és a posztszovjet államok politikai vezetői között. Így nem volt meglepő, hogy Donald Trump eskütétele után a világ árgus szemekkel figyelte, hogyan kezeli ügyét az új adminisztráció.
A kiindulópont a 2014-es ukrán felkelések, és az oroszbarát Viktor Janukovics ukrán elnök elűzése, mert ekkor az amerikai hatóságok elfogatóparancsot adtak ki Firtasz ellen egy 500 millió dolláros indiai titánium-felvásárlási ügylet miatt. A vád pénzmosás volt, de több ország is politikai motivációt sejtett a körözése mögött. Többek között így látták ezt az osztrákok hatóságok is, melyek Bécsben elfogták Fritaszt, de az Egyesült Államok kiadatási kérelmét végül visszadobták. Február végén kellett megújítani azt, melyet Washington meg is tett.
Firtasz az egyik legnagyobb támogatója volt a Putyin-barát Janukovicsnak, aki jelenleg is Oroszországban él a Kreml oltalmát élvezve. Az 51 éves üzletember ráadásul annak a Régiók Pártjának parlamenti képviselője volt, amely Janukovicsot jelölte az elnöki székbe. A szabadlábon, Bécsben lévő Firtasz jelenleg is több ellenzéki képviselőt tarthat befolyása alatt a kijevi parlamentben.
Az aranykalitkától Donald Trumpig
Az elnökválasztási kampányban Trump egyik legfontosabb tanácsadója Paul Manafort volt, aki évekkel korábban - a gyanú szerint - 13 millió dollárért dolgozott Janukovics kampányán is. Sokak szerint Firtasz javasolta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy Manaforton keresztül csatornázzanak pénzeket a Trump-kampányba. Nem tudni, hogy ez megtörtént vagy sem, mindenesetre Firtasz többször is cáfolta, hogy személyesen ismerné, vagy jó barátságban lenne Putyinnal.
Bár a viszonyuk nem ismert, egyes vélemények szerint valószínűtlen, hogy ne találkoztak volna a felek. Miután a gázháborúkban az Eural Trans Gast kizárták a kereskedelemből, a helyébe egy másik Firtasz-cég lépett 2004-ben, a RosUkrEnergo. Az üzlet így félig az ukrán üzletembernél maradt, felerészben pedig a Gazpromhoz került. Az orosz állami cégben viszont már ekkor sem lehetett Putyin nélkül dönteni gázügyekben.
Az Euralt Magyarországon is a RosUkrEnergo váltotta, amelyet támadtak az ukrán hatóságok és az új elnök, Julija Timosenkó. A legfontosabb vád az volt, hogy Szemjon Mogiljevics - a Magyarországon csak Szeva bácsiként emlegetett maffiózó - használja strómanként Firtaszt, így valójában a maffia pénzét mossák át a gázkereskedelemmel. Az ukrán üzletember tagadta, hogy az FBI által egyik leginkább keresett bűnöző, Mogiljevics kezelné a RosUkrEnergót vagy az Eural Trans Gast. Magyarországon, Ukrajnában és Oroszországban pedig Knopp András sorra indította a pereket a kapcsolatot sejtető cikkek miatt.
Csakhogy a 2010-ben, a Wikileaksen kiszivárgott külügyi dokumentumok szerint maga Firtasz ismerte be a kijevi amerikai nagykövetnek, hogy kapcsolatban állt Mogiljeviccsel. Azt ugyan tagadta, hogy a strómanja lenne, állítása szerint a maffiózó megkerülhetetlen szereplő, nélküle semmilyen üzletbe nem vághatott volna bele. A diplomatának arról is beszélt, hogy Julija Timosenkó miniszterelnök 2008-tól azon dolgozott Mogiljevics embereivel - többek közt Igor Fishermannal -, hogy kiszorítsa őt a gázüzletből.
Mogiljevics ismert figurája volt az 1990-es évek magyarországi alvilágának: az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma többek között azt feltételezte, hogy ékszerekkel és lopott műkincsekkel kereskedett, prostituáltakat futtatott, kábítószer-csempészéssel foglalkozott, embereket öletett meg. Egy 1998-as jelentés szerint budapesti Benczúr utcai otthonából irányította a "szolncevói csoportként" emlegetett maffia tagjait. Végül Magyarországon nem indítottak ellene eljárást, noha a szentendrei úti gyilkossággal is kapcsolatba hozták. Csak akkor távozott, amikor pénzmosással az Egyesült Államokban lebukott a tőzsdén is jegyzett YBM-Magnex vállalattal.
A maffiavezér 1999-ben hagyta el Magyarországot, ekkor már a magyar adóhatóság is nyomozott érdekeltségeinél. Rövid ideig vándorolt, majd 2003-ban Oroszországban telepedett le. Sokáig úgy tűnt, csillaga leáldozott: 2008-ban egy moszkvai plázában letartóztatták. De néhány év után szabadult, azóta saját magán dácsájának a fogja és Alexander Litvinyenkó egykori orosz titkosszolga vallomása szerint Putyin elnök jó barátja.
Trump és a szolncevói csoport
Mutatja, hogy Mogiljevics hálózata mennyire kiterjedt, hogy Donald Trump már az 1990-es évek közepén személyesen kötött üzletet a maffiavezér embereivel. Az FBI által is megfigyelt, majd letartóztatott David Bogatin a Salon.com értesülései szerint öt darab öröklakást vett a New York-i Trump-toronyban. Bogatin testvérét, Jacobot az YBM-Magnex botrányakor Mogiljeviccsel együtt vádolták meg, és évekig alig néhány emelet választotta el őket a mostani amerikai elnöktől.
Ugyanígy találkozott Vjacseszlav Ivankovval és Vadim Trincherrel is, szomszédok voltak a New York-i felhőkarcolóban. Előbbi üzletember az FBI egy 1998-as jelentése szerint Mogiljevics talán legfontosabb amerikai embere volt, valamint részt vett műkincsek illegális kereskedelmében Oroszországból, Budapesten át az Egyesült Államokba, míg nem 1995-ben két bróker megzsarolásáért és 3,5 millió dollárnyi pénzmosásért letartóztatták, kilenc évre bebörtönözték.
A Trump Towerben rendezte be főhadiszállását az Alimzsan Tokhtakhounov maffiózóhoz kapcsolódó illegális szerencsejáték-üzlet is: az egész 51. emeletet fedőcége, a Bayrock Group LLC. használta. Tokhtakhounov ráadásul annyira jó viszonyban volt Donald Trumppal, hogy a 2013-as oroszországi Miss Universe szépségverseny döntőjét együtt nézték végig a VIP-páholyból. A hazárdjátékos-hálózatot fenntartó maffiózót 2008 óta a világ 10 legkeresettebb bűnözője közt tartja számon a Forbes, amely szerint ő is Mogiljevics hálózatának a tagja.
Az Independent márciusi cikke szerint épp Toktakhounov miatt figyelhette meg az FBI a Trump-tornyot. Vélhetően az elnök erre utalhatott, amikor még tavasszal arról írt a Twitteren, hogy Barack Obama lehallgatta őt.
A menesztett FBI-igazgató James Comeyt több amerikai médium is megszólaltatta az ügyben, aki tagadta, hogy a nyomozóiroda bedrótozta volna az elnöki kampány alatt Trump otthonát. Azt viszont nem részletezte, hogy a New York-i épületét megfigyelték volna. Kirúgásakor a hatóságok még nem nyomoztak az orosz maffia és az elnök korábbi üzleti ügyei után, csak Michael Flynn rekord gyorsan kirúgott nemzetbiztonsági tanácsadó orosz lobbitevékenységét vizsgálták. Azonban májusban különleges ügyészt neveztek ki a moszkvai befolyást vizsgálandó, a nyomozás pedig már az elnök cégbirodalmára is kiterjed. A szekrényből az orosz maffia csontvázai is kieshetnek.