Magyarország és Törökország vezetőinek példáját állítja párhuzamba Leonid Bershidsky, a Bloomberg kolumnistája annak kapcsán, ahogy a két ország "erős embere" küzd a rögeszméjévé vált ellenségével Soros Györggyel és Fethullah Gülennel.

Bershidsky szerint azt, hogy ezek a vezetők ilyen nagy erővel próbálják eltüntetni a két "ellenség" minden nyomát országaikból, igazából a mély félelem mozgatja. A szerző megjegyzi, hogy az autokrata rezsimek nem nagy támogatói az oktatásnak, az viszont szerinte egyértelműen látszik, hogy vezetőik elismerik annak fontosságát, mégpedig abból, hogy mekkora féltékenységgel próbálják meg azt elzárni politikai riválisaiktól.

A magyar helyzetet említve rámutat, hogy Orbán Viktor például még mindig támadja a Soros György által alapított Közép-európai Egyetemet (CEU). A cikk emlékeztet arra, hogy a magyar kormány áprilisban elfogadott egy olyan törvénymódosítást, amely arra kényszerítette a Magyarországon működő külföldről finanszírozott egyetemeket, hogy a származási országukban is rendelkezzenek olyan intézménnyel, ahol tényleges oktatást folytatnak és nem csak ott is akkreditáltak. Az intézkedés egyértelműen a CEU ellen irányult - véli a szerző, aki ezt Orbán Soros-ellenes kampányának részeként tudja be.

Bershidsky szerint Orbán a magyar születésű milliárdost a végzetének tekinti és azzal vádolja, hogy egy sötét tervet dolgozott ki arra, hogy elárassza Európát muszlim bevándorlókkal. Erre válaszul Soros Orbán Magyarországát maffiaállamnak nevezte.

A CEU megpróbált megfelelni az új szabályoknak, az egyetem megállapodást kötött a New York állambeli Bard College-dzsal, de a magyar kormány mégsem írta alá a megállapodást New York állammal, amivel elismerte volna, hogy a CEU törvényesen működhet tovább Magyarországon. Ehelyett "még egy évet adott" a CEU-nak, hogy "megfeleljen a feltételeknek". Az egyetem szerint viszont a folytatódó bizonytalanság csak aláássa a működését, mert elriasztja a potenciális diákokat. A Bloomberg szakírója szerint Orbán vélhetően pont ezt szeretné: lehetőleg Soros minden nyomát eltüntetni Magyarországról.

Ennek másik példájának látja a külföldről finanszírozott civil szervezetekre hozott szabályozást is - mindezt azért, mert Orbán rájuk sütötte, hogy "a Soros-hálózat" részei "a maffiaszerű működésükkel és ügynöki jellegű szervezeteivel".

Ez csak egy enyhébb kiadás

Bershidsky szerint ez csak egy enyhébb verziója annak, amit Recep Tayyip Erdogan török elnök próbál tenni a szerinte Fethullah Gülen szónok által épített "állam az államban" jelenséggel. A Bloomberg szerzője párhuzamot von a török és magyar helyzet között, s megjegyzi, hogy csakúgy, mint ahogy Soros támogatta Orbánt pályája elején, Gülen Erdogan támogatója volt abban, hogy Törökországból egy iszlám jellegűbb országot hozzon létre. Gülen a legnagyobb szálka Erdogan szemében, azzal vádolja, hogy 2016-ban puccsot szervezett ellene - ez a cikk szerzője szerint hasonló ahhoz, mint ahogy Soros Orbán rögeszméjévé vált.

Erdogan azonban a puccs után Törökországban be is záratta az általa gülenistának tartott intézményeket: 1043 magániskolát, 15 egyetemet és 1229 civil szervezetet. Azokat az egyetemeket pedig, amelyeket ezt megúszták, megtisztította azoktól az akadémikusoktól, akiknél fennállt a gyanú, hogy hűek Gülenhez - aki, csakúgy mint Soros, Amerikában él - von párhuzamot a Bloomberg cikkének szerzője. A török vezető azonban nem állt meg itt: diplomáciai nyomással világszerte megpróbálta bezáratni a gülenistának titulált iskolákat.

Orbánt az EU-tagság fogta vissza

Orbán, mint az egyik EU-tagálllam vezetője, egy hasonlóan drasztikus lépést még akkor sem engedhetett meg magának, ha nyíltan illiberálisnak is vallja magát. A Bloomberg szakírója azonban kiemeli: Orbán is hasonló módon harcol a fiatal elmékkel, mint Erdogan, azt képzelve, hogy az ő utált ellensége alá akarja a pozícióját ásni azzal, hogy közgazdaságtant, történelmet, jogot vagy matematikát tanít "ármányos módon". Ezt a csatát - akárcsak Erdogan - erőből vívja, amit viszont így nem nyerhet meg - véli a szerző.

Komoly problémák a magyar iskolarendszerben

A Világgazdasági Fórum (WEF) legutóbbi versenyképességi jelentése arra mutatott rá, hogy Magyarországon az oktatás színvonala - az általános iskolától a felsőoktatásig - súlyos problémát mutat. Magyarországon
  • európai viszonylatban magas az iskolát elhagyók aránya;
  • a tankötelezettségi kor leszállítása nem tett jót az átlagos iskolázottsági szintnek;
  • az oktatási intézmények és a tananyag digitalizálása lassan halad;
  • a magyar egyetemek színvonala nem üti meg az európai mércét,
  • így az egyébként képzettnek minősülő munkaerő sem éri el az átlagos nyugat-európai szintet, mivel a legfrissebb tudáshoz a többség jellemzően nem fér hozzá - és ugyanez igaz a szakképzésre is.
Mindezek egyik következménye, hogy a magyar munkaerő termelékenysége nagyjából fele az EU-15-ök átlagának. Továbbá a magyar gazdaság nem képes a magyar tehetségeket megtartani és külföldieket sem tud idevonzani.

Nem költenek oktatásra

Bershidsky az OECD adataira hivatkozva azt írja: mind Törökország, mind Magyarország relatíve le van maradva a közoktatásra fordított összegekben, igaz, a még autokratikusabb rezsimek még ennyit sem költenek erre.

Az is igaz mindkét országra, hogy az egy diákra jutó költések drasztikusan visszaestek az elmúlt 16 évben az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva - írja ezt a Világbank adataira hivatkozva.

Bár ez a visszaesés nem csak e két országra igaz, a fejlett országok ezzel szemben ebben az időszakban növelték az egyetemekre fordított költségvetési kiadásaikat.

Érthető

Bershidsky szerint érthető, hogy miért nem akarnak az autokratikus rezsimek oktatásra költeni: a Pew Research felmérése alapján az alacsonyabb végzettségű emberek sokkal inkább támogatják az "erős ember hatalmát", mint a képzettebbek.

Eközben azonban az alulfinanszírozás "vákuumot" is okoz. A legtöbb ember ugyanis alternatívát keres és nem izgatja, ha ezt Soros vagy Gülen finanszírozza. Még ha az autokratikus vezetők féltékenysége megnehezíti is ezen alternatívák működését, e vezetők ellenségei akkor is meg fogják találni az utat ezekhez az emberekhez - véli a szerző.

Erre példaként említi Mihail Hodorkovszkijt, a Oroszországból száműzött milliárdost, akinek a Nyílt Oroszország (Open Russia) alapítványa "nemkívánatos szervezetté" vált Oroszországban. Hodorkovszkij erre megalapította a Nyitott Egyetemet (Open University) Oroszroszágon kívül, Vlagyimir Putyin orosz elnök hatáskörén kívül - a csak online működő platformot Londonból működteti.

Bershidsky úgy véli, hogy meglehetősen rossz stratégia az oktatásban korlátozni a versenyt. Még az autokrata vezetőknek is meg kellene próbálni jóval meggyőzőbbnek lenni és nemcsak erősebbnek tűnni a száműzött ellenségeiknél ahhoz, hogy a hosszabb távon is játékban maradjanak.

(Címlap forrása: Pixabay.)