Závodsky Magyarországot hozta fel példaként, amely - mint fogalmazott - a paksi atomerőmű bővítését 2014-ben magyar-orosz kormányközi szerződéssel pályázat nélkül oldotta meg.
Ján Stuller, a cseh kormány atomenergiaügyi biztosa szerint a mai helyzetben lehetetlen, hogy a kormány egy konkrét változat mellett kötelezze el magát.
A CEZ korábban nemzetközi pályázatot írt ki a temelíni atomerőmű két új energiablokkjára, de azt 2014-ben eredmény nélkül visszavonta. Ennek oka az volt, hogy az energetikai cég nem kapott az államtól semmiféle garanciát az építésre. A pályázat utolsó szakaszába az amerikai-japán Westinghouse és a cseh-orosz MIR 1200 konzorcium került.
Túl bonyolult, sok a probléma a pályázattal
Závodsky szerint egy pályázat kiírása rendkívül bonyolult és számos problémát von maga után, ami egy kormányközi szerződésnél nem áll fenn. Ugyanakkor komoly probléma, hogy a cseh félnek nincs lehetősége kikötni, hogy milyen legyen a cseh cégek részesedése az építésben. Egy kormányközi szerződés azonban mindezt tartalmazni tudja.
Jan Mládek cseh ipari miniszter a Hospodárské Noviny című lapnak nyilatkozva a témában néhány napja azt mondta, hogy a cseh kormányzat még nincs felkészülve egy ilyen lépésre. Elméletileg azonban ez az út lehetséges, elképzelhető - fejtette ki a miniszter.
Aszódi Attila magyar kormánybiztosa a cseh hírügynökségnek telefonon azt mondta, hogy a magyar-orosz szerződés értelmében a magyar cégek kapják a megrendelések legalább 40 százalékát.
A cseh kormány állami energetikai programja szerint a temelíni atomerőmű, esetleg a dukovany-i atomerőmű bővítéséről 2017 tavaszán kellene a döntést meghozni. A kormány ez ügyben hat ország - Franciaország, Oroszország, Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea és Kína - cégeit szólította meg - közölte az ipari minisztérium konkrétumok nélkül. Állítólag hat cég válaszolt a cseh megkeresésre.