Az egyházak arra használták fel a vatikáni szerződést, hogy az államhatalommal időnként együttműködve részt vegyenek a lelkek feletti uralom kiépítésében. Ennek eredményeként iskoláik több támogatást kapnak, mint az önkormányzati iskolák, bevételeik nagy része után nem adóznak és a számviteli törvények sem vonatkoznak rájuk. Ezt a helyzetet akarja megváltoztatni a Demokratikus Koalíció (DK) a vatikáni szerződés felbontásával és újratárgyalásával - állítja Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a párt elnöke a Népszabadságnak adott interjújában.

A DK programja szerinte nem költekező. Az informatika- és a tornatanárok átképzését angoltanárra például uniós forrásból fizetnék, akárcsak az új oktatási eszközök beszerzését. Nem kerül több pénzbe, ha egyéni nyugdíjszámlákat vezetnek be mindenkinek és azon jóváírják az elkonfiskált magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat is.

Euró belátható időn belül

Az euró bevezetését történelmi kérdésnek tarják, útválasztásnak, amely eldönti az ország jövőjét. A magyar társadalomnak el kell döntenie, hogy megpróbál közelebb kerülni Európához, tudomásul véve, hogy ennek eredményeként az ország végül egyfajta Európai Egyesült Államok része lesz, vagy továbbra is hintázik a Nyugat és a Kelet között. Orbán Viktor az utóbbira szavaz, Gyurcsány és a párja szerint viszonyt fegyelmezett költségvetési politikával 2018-re megteremhetők az euró bevezetésének feltételi és 2020-ban lecserélhető a forint.

A volt kormányfő nem kíván reagálni arra a vádra, amely szerint a baloldal hatalomra kerülve megszüntetné a rezsicsökkentést. Ennek a politikának szerinte lényegében vége van, mert nem lehet minden évben ötödével lefaragni az energiaárakat. Ha a közszolgáltatások nonprofittá válnak, és ez azt jelenti, hogy nincs nyereségük, akkor nem lesz forrás a rendszereik fejlesztésére, amit ezért az adófizetők pénzéből kell majd finanszírozni. Így ez a politika megöli önmagát. Ha az árakat nem közgazdasági szabályok mozgatnák, akkor törvényt lehetnek hozni arról, hogy holnaptól minden kerüljön húsz százalékkal kevesebbe, mint eddig.

Megváltoztam

Gyurcsány úgy látja, hogy elveiben nem változott ahhoz képest, mint amit kormányfőként képviselt. Továbbra is úgy véli, hogy a polgári közép, azaz a lehető legnagyobb személyes felelősségvállalás, öngondoskodás felé kell húzni a magyar baloldalt ahelyett, hogy minden társadalmi csoportnak ígérnek valamit a közösből. Arra kell törekedni, hogy az előbbi feltételeit teremtsék meg. Ugyanakkor állítása szerint ma már többet hallgat. A DK hét végén meghirdetett 16 pontjában az elnökség sokhetes munkája van, ő inkább szervezi, irányítja a közös munkát, nem diktál.

A volt kormányfő azért ajánlotta az ellenzéki pártoknak, hogy december 10-éig üljenek egy asztalhoz, és kezdjék újra a közös választási fellépéssel kapcsolatos egyeztetést, mert az elmúlt hetekben többen azt mondták, hogy a DK és személy szerint ő az akadálya ennek. Gyurcsány úgy véli bármiről szó lehet, beleértve ebbe az ő hátrébb lépését is. Ultimátumot nem adott. Legkésőbb a választási kampányhoz, a szavazáshoz közeledve tesz egy olyan ajánlatot az MSZP-Együtt párosnak, amelyben nem a DK támogatottságával arányos, hanem annál kisebb súlyt igényel párjának a közös fellépésben.