A Kommerszant című orosz politikai-gazdasági napilap hétfőn szakértők véleményére hivatkozva azt írta: az ügylet kérdésessé teszi a Krk-szigetre tervezett cseppfolyósítottgáz-fogadó (LNG) terminál megépítését, amelyről 2018-ban kell dönteni - írta az MTI.
A Gazprom szerint az október 1-jén életbe lépő és tíz évre szóló megállapodás értelmében évente egymilliárd köbméter földgázt szállítanak Horvátországba. A hosszú távú megállapodás felváltja az idei évre szóló egyezményt, amelynek alapján a Gazprom szeptember végéig 1,48 milliárd köbméter földgázt exportál Horvátországba, a negyedik negyedévben pedig további 250 millió köbmétert.
A Kommerszant ágazati forrásokból úgy tudja, hogy az orosz földgáz Szlovénián keresztül érkezik majd Horvátországba, az árképzés hibrid lesz, a kőolajtermékek jegyzése és az ausztriai baumgarteni gáztároló árai alapján határozzák meg.
Elemzők szerint az utóbbi években nem volt jellemző az európai piacra, hogy ilyen hosszú távú gázszállítási szerződést kössön, ami az orosz gáz egyértelmű alternatíváinak hiányát tükrözi. A megállapodással csaknem teljes egészében fedezni tudják Horvátország importszükségletét, ez pedig kérdésessé teszi a Krk szigetére tervezett LNG-terminál projektjét.
Alekszej Grivacs, az orosz Nemzeti Energiabiztonsági Alap igazgatóhelyettese szerint a Gazprommal kötött hosszú távú szerződés azt bizonyítja, hogy még a Balkán északnyugati részén sincs értelmes alternatívája az orosz földgáznak. Ez hatással lesz a nagyobb fogyasztók viselkedésére is, például 2019 után a Magyarországgal való megállapodás megújítására.
Horvátországban már egy évtizede napirenden szerepel, hogy Krk szigetén cseppfolyós földgázt fogadó terminált építsenek. A költségcsökkentés jegyében tavaly úgy döntöttek, hogy szárazföldi helyett úszó gázterminált létesítenek. Az így is 360 millió euróba kerülő terminál kapacitását 2,6 milliárd köbméterre tervezik. Az év végén kell az előzetes kapacitásfelmérési, lekötési- és értékesítési eljárást (Open Season) lefolytatni, aminek eredményeként döntést hozhatnak a beruházásról.
"Még ha meg is valósítják a projektet, csak a pótlólagos szezonális kereslet fedezésénél számolhatnak vele, és összességében alacsony kihasználtsággal fog működni" - vélekedett Alekszej Grivacs.
Horvátországban tavaly 1,7 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, miközben az ország gázigénye 2,8 milliárd köbméter volt. Orosz földgázt az 1980-as évek vége óta szállítanak Horvátországba, Jugoszlávia szétesése után évente 1,2 milliárd köbméter földgázt exportált a Gazprom az országba. Az orosz földgázt a gázkitermelésben monopóliummal rendelkező INA horvát olajipari vállalat, majd annak leányvállalata, a Prirodni plin d.o.o. vásárolta meg. A 2010-ben lejárt szerződést nem hosszabbította meg Horvátország. A következő két évben az olasz Eni szállította a földgázt, majd 2013-tól Horvátország vagy rövid távú szerződések révén vagy az azonnali piacon vásárolt földgázt.