A tavalyi választáson hatalomra került argentin kormány első számú célja, hogy megállapodjon azokkal az amerikai hitelezőkkel, amelyek nem vettek részt az ország adósságainak kétszeri átütemezésében az elmúlt 15 évben - jelentette a Reuters. A kötvénytulajdonosok egy kisebb csoportja nem ment bele követelései csökkentésébe, hanem a bírósági végzéssel a kezében követeli a pénzét.

Argentína előző vezetése nem volt hajlandó kifizetni ezt a tartozást, a "nemzet testét csócsáló keselyűknek" minősítve az érintett hedge fundokat. Ez azonban két súlyos következménnyel járt. Az egyik, hogy a New York-i bíróságon követelt tartozás 2,943 milliárd dolláról 9,9 milliárdra nőtt. A másik, hogy az ország nem tud új hiteleket felvenni a kötvénypiacokon.

Bajok

Az utóbbi miatt a kormány kiadásaihoz, köztük a többi adósság törlesztéséhez a pénzjegynyomdát kell igénybe venni, ami 20-30 százalék közé tolta fel az éves inflációt - derült ki Alfonso Prat-Gay pénzügyminiszter szavaiból. A makacs hitelezők és Argentína között kialakult patthelyzet, ami igen sokba kerül, az előző kormányok sara, amelyet nekünk kell eltakarítani az útból - jelentette ki a politikus.

Luis Caputo pénzügyi államtitkár a hét közepén New Yorkban vette fel a kapcsolatot az alapok képviselőivel. A találkozó Daniel Pollack közvetítő részvételével zajlott - őt a bíróság jelölte ki erre a feladatra.

Nagy lyuk

A jobbközép kormány, amely a nemzeti és szociális elemeket vegyítő peronista vezetéstől vette át Argentína irányítását, a GDP 5,8 százalékát elérő elsődleges - adósságtörlesztés nélkül számolt - költségvetési hiányt örökölt.

Az elmúlt 30 év legmagasabb deficitjével vettük át a kormányzást - szögezte le Prat-Gay. A Cristina Fernandez államfő vezette előző adminisztráció két választási ciklusa alatt jelentős kormányzati költekezéssel próbálta élénkíteni a gazdaságot.

Behúznák a fékeket

Az új kormány 2016 végére 4,8 százalékra majd 2017-re 3,3 százalékra akarja leszorítani a hiányt. Ennek érdekében eltörlik a társadalom felső 30-40 százalékának járó közszolgáltatásokat. A pénzügyminiszter szerint azok, akik valóban rászorulnak az állami támogatásra, továbbra is számíthatnak a kormány segítségére.

Nem lesz kis feladat az infláció leszorítása sem. Az elmúlt évet 28 százalékos pénzromlással zárta az ország, amit részben a peso 26,5 százalékos év végi leértékelése okozott. A kormány idén 20 és 25 százalék között akarja tartani az inflációt, majd a választási ciklus végére, 2019-re öt százalékra akarja leszorítani a tempót.