Az európai gazdaság ugyan a gyógyulás útján halad, ám a pénzügyi válságnak, amely 2008 óta fertőzi a térség országait, még nincs vége - figyelmeztetett Christine Lagarde, az IMF ügyvezető igazgatója a német Handelsblatt üzleti lapnak adott interjújában. A bajok egyik biztos jele, hogy az eurózóna déli államaiban számos vállalat még mindig nem képes hitelhez jutni.

A fellendülés megindult, ez a megállapítás helyénvaló - tette hozzá. Egyes országok sikeresen letudták az EU-IMF segélyprogramját, ám ez nem jelenti azt, hogy a válság lezárult volna, ezért a Nemzetközi Valutaalap válságkezelő missziója még nem fejeződött be. Az EU-IMF páros 2010-ben Görögország segítségére sietett, mivel a görög társadalom pénzügyi válságot megelőzően erején felül élt, amit az egymást követő kormányok költségvetés számainak kozmetikázásával titkoltak el.

Kapcsolódó

Írország ugyanebben az évben bankrendszere megmentésére kapott pénzt, fél évvel később Portugália került fizetési válságba, Spanyolország megúszta mentőcsomag nélkül, de 2012-ben európai hitelt kapott bankjai feltőkésítéséhez. Végül 2013 tavaszán Ciprust kellett megmenteni az államcsődtől. A támogatásokat kemény megszorító intézkedésekért cserébe folyósították a hitelezők.

Összhangban

Lagarde arra is figyelmeztetett, hogy az eurózóna alacsony inflációja, amely az elmúlt hónapokban alakult ki, veszélyezteti a kilábalást. Ezzel csatlakozott a szakértők álláspontjához, illetve Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) hasonló megjegyzéseihez. Az IMF vezetője azt várja az ECB-től, hogy enyhítse monetáris politikáját, amivel élénkítheti a gazdasági növekedést.

Ugyanakkor arra bátorítaná a közös európai valutát használó államok vezetőit, hogy tegyenek lépéseket országaik versenyképességének javítása érdekében. Ezek részeként hajtsanak végre szerkezeti reformokat a munkaerőpiacon - azaz tegyék rugalmasabbá a foglalkoztatás feltételeit. Lagarde megjegyezte, hogy az ukrán válság a világgazdaság növekedésének lelassításával fenyeget. Akármi is lesz a konfliktus végső kimenetele, az súlyos gazdasági kockázatokat rejt magában.

Légüres térben

Az európai vállalatok több mint fele szenved attól, hogy ügyfelei késve fizetik ki számláikat, ami komolyan rontja befektetési és foglalkoztatási lehetőségeiket. Miközben az eurózóna válságállamainak kötvényhozamai a viszonylag erős keresletnek köszönhetően csökkennek, az európai cégek 360 milliárd euró behajthatatlan adósságot voltak kénytelenek leírni az elmúlt 12 hónapban, ami tízmilliárddal több azt egy évvel korábbinál - derül ki a hitelmenedzsmenttel foglalkozó Intrum Justitia felméréséből.

A több mint tízezer vállalat megkérdezésén alapló vizsgálat tanulsága szerint a vállalatok soha nem látott aránya, 55 százaléka panaszkodott arra, hogy függőben lévő követélései akadályozzák tevékenységét. Négyből majdnem három vállalkozás nem érzi az eurózóna gazdasági kilábalásának hatását. A legkevésbé a kis- és középvállalkozásokig jutottak el a javuló makrogazdasági helyzet előnyei.

A késedelmes fizetésekből fakadó körbetartozások gyorsuló tempóban, láncreakció szerűen okoznak likviditási gondokat a cégeknél, főként a kkv-knál - mondta a CNBC tudósítása szerint Gerry Barrett, az Intrum Justitia értékesítési vezetője. A német cégek harmada panaszkodik arra, hogy vevőik késedelmes fizetése miatt embereket kellett elküldeniük. Izlandon csak a vállalatok egy százaléka érzi a piaci feltételek javulását, Svédországban csupán két százalék ez az arány. A megkérdezett európai vállalatok 40 százaléka nem tervez munkaerő-felvételt.