A lengyel elnök nagy vonalakban ismertette az új tervezeteket, mellőzve a részleteket - írja az MTI. Duda emlékeztetett, hogy júliusban aláírta a bíróságok szervezetéről szóló törvényt, miközben a bírósági reformot előkészítő másik két törvényt - az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelsőbb bíróságot érintőt - megvétózta.

A legfelsőbb bíróságról szóló törvénytervezetét illetően Duda elmondta: olyan hatáskörrel is megbízná a testületet, hogy úgynevezett "rendkívüli panaszok" nyomán fellebbezési eljárásban vizsgálhassa felül az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit. A legfelsőbb bíróság jelenleg is a legfelsőbb fellebbviteli szintet jelenti, nem hoz azonban érdemi ítéleteket, csupán az alacsonyabb szintű ítélőszékeknek küldi vissza az ügyeket újbóli megtárgyalására.

Egy kis társadalompárti változás

A rendkívüli panaszokról az újonnan kinevezendő nem hivatásos bírák (ülnökök) is döntenének, ezt a megoldást az államfő "társadalompárti változásnak" nevezte. Az ülnökök a Duda tervezete nyomán létrehozandó fegyelmi kamarába is bekerülnének. A kamara az igazságügyi dolgozók által elkövetett bűnügyi, erkölcsi kihágásokkal foglalkozna. A fegyelmi testület létrehozását a megvétózott törvény is tartalmazta.

Mi lesz a bírákkal?

A jelenlegi legfelsőbb bírósági tagok további munkáját illetően Duda elmondta: eltérően az általa megvétózott törvénytől - mely életkortól függetlenül nyugdíjba küldte volna az összes bírót - csak a 65 éves kort elért bírákat nyugalmazná, de kérésükre az államfő a szolgálati idő meghosszabbításáról is dönthetne. A legfelsőbb bírósági tagok nyugalmazása egyik fő pontja volt az Európai Bizottság által a lengyel igazságügyi reform kérdéskörében emelt kifogásoknak.

A KRS-re vonatkozó új tervezetét bemutatva Duda megerősítette: javaslata szerint az alsóház háromötödös többséggel választaná meg a KRS tagjait. Amennyiben a jelöltek bemutatását követő 3 hónapon belül a szejmben nem gyűlne össze a megfelelő arányú szavazat, maga az államfő nevezné ki a KRS-tagokat a jelöltek közül.

Alkotmánymódosítás is az asztalon

Olyan, mások mellett a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) részéről megfogalmazott politikai vélemények láttak korábban napvilágot, hogy ez a lépés alkotmányellenes, ezért Duda bemutatta az erre vonatkozó alkotmánymódosítási javaslatot is, melyről még hétfőn konzultálna a parlamenti frakciók vezetőivel. Amennyiben javaslata nem nyeri el a parlamenti pártok széles körű támogatását, más megoldást keres a KRS-re vonatkozóan - tette hozzá.

Duda délután 16 órára hívná össze a megbeszélést, de részvételi szándékukat csak három tömörülés: a PiS, az ellenzéki Kukiz´15, valamint a Lengyel Parasztpárt (PSL) képviselői jelezték. A PSL azonban aláhúzta: Duda javaslatait nem lehet jelenlegi formában a szejmben előterjeszteni, további széles körű konzultációra szorulnak.

A fő ellenzéki párt, a Polgári Platform jelezte: nem lát semmi okot arra, hogy alkotmánymódosításról tárgyaljon. A Modern (Nowoczesna) szintén ellenezte, hogy a parlament módosítson az alkotmányon.

Frissítve! Visszavonta Duda a javaslatot

Duda délutánra hívta össze a megbeszélést, amelyen az öt parlamenti tömörülés közül négy: a PiS, az ellenzéki Kukiz´15, a Modern (Nowoczesna), valamint a Lengyel Parasztpárt (PSL) képviselői vettek részt. A fő ellenzéki párt, a Polgári Platform már délelőtt jelezte: nem lát semmi okot arra, hogy alkotmánymódosításról tárgyaljon.
A találkozó után Duda bejelentette: miután a Modern a megbeszélésen ellenezte, hogy a parlament módosítson az alkotmányon, nincs esély az ehhez szükséges kétharmados többség megnyerésére. Ezért a szejmben egy másik megoldást tartalmazó tervezetet terjeszti majd elő. Eszerint, ha a KRS tagjait nem sikerül külön-külön háromötödös többséggel megválasztani, minden képviselő csak egyetlen KRS-jelöltre szavazhat. Az igazságszolgáltatási tanács összetétele így elvileg a parlamenti mandátumok megoszlásával lenne arányos - írja az MTI.

Timmermans is megszólalt

Tanulmányozni fogja az Európai Unió a lengyel államfő által korábban megvétózott bírósági törvények új tervezeteit, amelyeket Andrzej Duda hétfőn ismertetett - közölte Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke hétfőn az MTI szerint. Timmermans erről az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács hétfői ülése előtt beszélt, amelynek résztvevői a bizottság kezdeményezésére Lengyelország ügyét is meg fogják vitatni.

"Tájékoztatni fogom a tanácsot a fejleményekről, aztán meglátjuk, hogyan reagálnak" - mondta rövid sajtóértekezletén a holland politikus. Brüsszel fokozná a nyomást azzal, hogy kikéri a tagállamok véleményét, szerintük miként kellene eljárni a jogállamiság elveit sokak szerint semmibe vevő Varsóval szemben - mondták szakértők.

(Fotó: AFP/Wojtek Radwanski)