Több területen is reméli Magyarország csatlakozását az uniós reformtervekhez Franciaország - mondta Nathalie Loiseau, Franciaország Európa-ügyi minisztere az MTI-nek, aki Budapesten tárgyal.

A tárcavezető találkozik többek között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, Trócsányi László igazságügyi miniszterrel, Takács Szabolccsal, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkárával, valamint az ELTE-n rendezett konferencián diákok kérdezhetik az Európai Unió jövőjéről.

Meg kell reformálni az EU-t

Budapesti látogatásának célja, hogy megmagyarázza, mit mondott Emmanuel Macron elnök Athénban és Párizsban, Európa újraalapításáról. "Úgy vélem, abban mindannyian egyetértünk, hogy meg kell reformálni az Európai Uniót" - hangsúlyozta Nathalie Loiseau, aki azt szeretné, ha minél több francia elképzeléshez csatlakoznának az uniós tagállamok.

"Tisztában vagyunk ugyanakkor azzal is, hogy egyes projektekben létrejöhet egy előőrs olyan országokból, amelyekben erősebb a politikai szándék, mert a társadalmi és gazdasági helyzetük arra ösztönzi őket, hogy messzebb, gyorsabban és erősebben haladjanak. De ez nem jelenti a többiek kizárását, minden projektnek nyitottnak kell lennie mindenkinek. De az nem lehet, hogy valamelyik ország, amely még nem érzi magát készen vagy nincs meg benne a politikai szándék, akadályozza a többieket. Mert akkor semmit nem fogunk tenni és nem adunk válaszokat az állampolgáraink elvárásaira" - tette hozzá a miniszter.

Elutasítjuk

Magyarország ellenzi az eurózóna mélyebb integrációját célzó terveket - mondta a Reutersnek Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára, amit az mfor.hu idézett. Takács úgy véli, az unió mag- és periferikus országokra történő felosztása az egység érdekei ellen vannak. El kell kerülni azt az érzetet, hogy a jó tagországok azok, akik az eurózóna tagjai - függetlenül attól, hogy milyen árat fizettek -, és akik nem tagok, azok a rossz tagállamok. Éppen ezért Magyarország nem támogatja azt az ötletet, hogy az eurózónának saját pénzügyminisztere és saját költségvetése legyen - nyilatkozta Takács.

Mi érdekli Magyarországot?

"Magyarországnak kell megmondania, hogy mi érdekli" a francia elnök által bemutatott reformtervekből - nyilatkozta a francia miniszter. Mindenképpen esélyt lát az együttműködésre az oktatásban "igazi európai egyetemek létrehozásával", a digitalizáció és a védelmi politika területén, a terrorizmus és a klímaváltozás elleni küzdelemben, amelyeket az egész kontinenst, nemcsak egy-egy tagállamot érintő kihívásoknak nevezett.

"Mindannyiunk érdeke, hogy megerősítsük a közös fellépést ezekben a kérdésekben" - hívta fel a figyelmet.

Mikor jön Macron Magyarországra?

Emmanuel Macron jövőbeni budapesti látogatását érintő kérdést illetően Nathalie Loiseau emlékeztetett arra, hogy "a francia elnök jelezte, a mandátuma első évében ellátogat az Európai Unió valamennyi tagállamába (...) A visegrádi négyek miniszterelnökeivel már találkozott az Európai Tanács júniusi ülése alkalmából. Folytatjuk a párbeszédet, és feltehetően eljön majd a pillanat, amikor Magyarországra látogat" - mondta a miniszter.

Közös megoldás a migrációra

Arra a kérdésre, hogy a migrációs válságot illetően Franciaország szerint hogyan lehet olyan európai szintű megoldást találni, amely minden tagállamnak megfelel, a miniszter elmondta: a közös megoldások között szerepelhet a migrációs hullámok megelőzése, együttműködve a gazdasági migránsok származási és tranzitországaival, az EU külső határainak megerősítése, valamint a menekültjog európai harmonizációja.

"Amikor az emberek konfliktusok, veszélyes helyzetek elől menekülnek el, akkor képesnek kell lennünk gyorsan és méltósággal kezelni az ügyeket, és fogadni őket, mert ez emberi kötelesség és ez a háborús nemzetközi jog alapja. Valamennyi európai ország átélt háborút, politikai elnyomást. Valamennyiünknek voltak a családtagjai között menekültek" - fogalmazott Nathalie Loiseau.

Problémák a külföldi munkavállalásban, kiküldetésben

A kiküldött munkavállalók európai direktívájának reformja is témája a francia kormánytag budapesti tárgyalásainak.
Nathalie Loiseau egyértelművé tette hogy Franciaországnak "nem a kiküldött munkavállalók elvével van gondja, hiszen ugyanannyi francia dolgozik külföldön kiküldött munkavállalóként, mint ahány kiküldött munkavállalót fogad Franciaország", hanem a származási országokban befizetendő járulékok miatti csalások és a cégalapítási visszaélések ellen szeretné felvenni a harcot. Példaként említette a be nem jelentett munkavállalókat, az elfogadhatatlan szállási körülményeket, valamint a kiküldetési idő tartamát.

"Kiküldött munkavállalóként néhány hónapig lehet külföldre menni, egy éven túl azonban már nem kiküldött munkavállaló valaki, hanem külföldi munkavállaló" - vélte a tárcavezető. "Meg vagyok arról győződve, hogy jelenleg olyan országokkal, mint például Magyarország, ahol alacsony a munkanélküliség, és amely azt szeretné, ha inkább hazatérne a szakképzett munkaerő, eljött a pillanat, amikor ambiciózusak lehetünk és leállíthatjuk a kétsebességes Európát szociális téren" - fűzte hozzá. Szerinte mára elfogadhatatlanná vált, hogy az Európai Unión belül egy olyan, 1996-ban létrehozott rendszer működjön, amelyben egyes munkavállalókat rosszabbul fizetnek meg, mint a többieket.

A brexit ébresztő volt

Az Európai Unió jövőjét érintő kérdésre a miniszter elmondta, hogy érzése szerint "egyre többen tekintik megoldásnak Európát és nem problémának". A brexit szerinte "ébresztőként" hatott a többi tagállamra, amelyek látják, hogy "nem feltétlenül nagyon pozitív" az Egyesült Királyság kilépési folyamata.

"Minden kihívás, amellyel a mai világban szembesülünk, az egységre kell, hogy ösztönözzön minket. A globalizációban óriásokkal állunk szemben. Ez nem a megfelelő pillanat arra, hogy Európa széthúzzon, miközben Kína, India, az Egyesült Államok, Brazília szinte kontinens méretű hatalmak. Semmit nem nyerünk azzal, ha megosztottak vagyunk" - mondta a francia miniszter az MTI-nek.