"Nyilvánvaló kísérletek vannak arra, hogy megfélemlítsék a nemzetközi kiadványoknak dolgozó újságírókat, akik az állam által pénzelt Soros György milliárdos elleni kampányról számoltak be" - kezdi a magyarországi politikai helyzetről szóló elemzését az AP, amelyben kitérnek arra, hogy a miniszterelnök a titkosszolgálatokat is bevonta a Soros-ellenes hadjáratába, valamint ahol lojális oligarchák határozhatják meg a kormánnyal szemben kevéssé kritikus közbeszédet.

A cikket jegyző, a hírügynökség budapesti irodájában dolgozó Pablo Gorondi a konfliktus alapját abban látja, hogy Orbán Viktor és Soros György gyökeresen eltérő állásponton vannak a bevándorlásról. Míg a magyar kormányfő élesen ellenzi a bevándorlást, különösen a muszlim emberek befogadását, addig Soros György nyílt társadalmat hirdetett, de - szemben a kormány állításaival - nem korlátlan migrációt, hanem kontrollált bevándorláspolitikát támogat.

Kapcsolódó

A magyar származású amerikai milliárdos kapcsán megemlíti, hogy sok civil szervezetet támogat, amelyek az ő nézeteit vallják, valamint egy egyetemet is alapított. Ezek közül több kritikus Orbán kormányával, Soros-hálózatnak nevezik, fellépnek a vélt ellenség ellen. A cikkben a szerző kitér rá, hogy az egyik kormánybarát hírportálon még a nyáron megjelent egy 8 nevet tartalmazó lista, amelyben a Politicónak, a Bloombergnek és a Reutersnek dolgozó újságírókat tüntettek fel úgy, mint Soros propagandistái.

Díszes társaság

Az AP-n megjelent elemzésben a világból még két másik országot említenek Magyarország mellett: a Recep Tayyip Erdogan elnök és rezsimje által vezetett Törökországot, valamint a Jaroslaw Kaczinsky és a Jog és Igazságosság (PiS) párt által irányított és éppen átformált Lengyelországot.

Törökország kapcsán arról írnak, hogy jelenleg is tart a Cumhüriyet lap több újságírója ellen indított pert, amelyet éppen december 25-ére időzítettek. A kormánykritikus napilap 17 újságíróját és  vezetőjét vádolják azzal, hogy támogatják a kurd szakadárokat, a 2016. júliusi puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónok mozgalmát, valamint betiltott szélsőjobboldali csoportokat.

A kormány már a hatalomátvételi kísérlet első pillanatától kezdve a kritikusai eltávolítására használta fel az eseményeket: azóta 50 ezer embert börtönöztek be, valamint 150 ezer törököt kirúgtak az állásából - többnyire az állami szektorból - az állítólagos állam ellenes szervezkedés miatt.

A lengyel testvér

Lengyelország kapcsán arra jut az elemzés, hogy a két éve hatalmon lévő Jog és Igazságosság (PiS) pártját már számtalan ügyben vette elő az Európai Unió. Legutóbb pedig az államszövetség első ízben ellenük élesítette az uniós alapszerződés - jogi atombombaként emlegetett - hetes cikkelyét, mivel a kormány az igazságszolgáltatás saját igényeinek megfelelő átszabásába kezdett. Az EU-s vezetés szerint ezzel megsértik a hatalmi ágak szétválasztását.

Az AP felemleget egy közelmúltban történt esetet is: hadbírósággal és három évnyi börtönbüntetéssel fenyegették meg a Gazeta Wyborcza lap egy tudósítóját, mert könyvet írt a jelenlegi védelmi miniszter állítólagos orosz titkosszolgálatokkal kapcsolatos ügyeiről.

Globális hiánycikk lehet a sajtószabadság

A cikk zárógondolata, hogy több szakértő - köztük a Freedom House elnöke - is aggódik az amerikai fordulat miatt, melyet Donald Trump elnökké választása hozott el. Az Egyesült Államok vezetője szinte napi rendszerességgel nevezi álhír-gyártóknak (fake news) a vele kritikus tévéket, hírportálokat, újságokat.

A hatalommal való visszaélés egyik aggasztó előjele, hogy Trump olyan nyilatkozatokat is tesz, mint amikor idén arról beszélt, hogy visszavonatná az NBC csatorna országos sugárzási jogát, amiért az beszámolt egy az elnöknek kényelmetlen nemzetbiztonsági ügyről.

A címlapkép forrása: Shutterstock/Noska Photo.