Milyen hatással lehet Donald Trump amerikai elnök újraválasztási esélyeire pénteken bejelentett döntése, miszerint kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímamegállapodásból? - teszi fel a kérdést Jonathan Bersntein, a Bloomberg politikai tárcaírója. Nem kétséges, hogy az üggyel kapcsolatban nagy támogatói táborral rendelkező, erős politikai ellenfelek sorakoznak fel egymással szemben.

Az egyik oldalon a környezetvédők és szervezeteik állnak, a másikon az amerikai Republikánus Párt konzervatív szárnya: az egyik határozottan támogatja az USA részvételét a párizsi klímaegyezményben, a másik ugyanilyen elszántan ellenzi. A két oldal mögött álló jelentős táborokon kívül azonban vélhetően nem sok mindenkit fog megmozgatni Trump látványos hátraarca.

Kapcsolódó

Hogyan értékelik?

A Bloomberg publicistája egyetért Phil Klinkner politológussal, aki szerint a szavazók Trump döntéseit annak tükrében fogják megítélni, hogy mit gondolnak az ingatlanmágnásból lett államfőről, nem aszerint fognak vélemény alkotni róla, hogy milyen döntéseket hozott hivatali ideje alatt. Magyarul: aki kedveli, az rá fog szavazni, bárhogy kormányoz, aki nem, az nem.

Az ügy hasonlíthat a 2000 és 2008 között kormányzó George W. Bush elnök egyik hasonlóan nagy visszhangot kapott döntéséhez, amellyel moratóriumot rendelt el az őssejtkutatás állami támogatására. Elnöksége első évének ez volt az egyik nagy pillanata, ám nincs a világon olyan elemző, aki azt gondolná, hogy ez az ügy szerepet játszott későbbi választási szerepléseiben.

Lehet némi hatása

Rövid távon azért lehet némi hatása a klímamegállapodás felrúgásának. Jövőre időközi kongresszusi választások lesznek az USA-ban, amelyen a republikánus indulók esélyeit befolyásolja a republikánus elnök megítélése. Trump népszerűségi mutatója 40 százalék körüli mélyponton van, miközben a klímaügyben a választók véleménye közelebb áll a demokratákéhoz, mint a republikánusokéhoz és az elnökéhez.

Ezért talán lehet némi befolyása a hátraarcnak a republikánus jelöltek kiválogatására, bár ennél jóval nagyobb befolyást gyakorolhat erre, mennyire ég rá a pártra Trump Oroszország-botránya, mármint az, hogy mi derül ki környezetének orosz kapcsolatairól. Végül is ha lesz is hatása a klímaügynek a republikánusok felkészülésére, az néhány nap alap lecsenghet.

Érdekes körülmény

A hosszabb távú hatással kapcsolatban van egy érdekesség. A párizsi egyezmény szabályainak megfelelően a kilépés nem azonnal hatályú, hanem jókora késleltetéssel lép érvénybe. Ezért az Egyesül Államok formálisan 2020. november 4-én lép ki a megállapodásból. Ez pontosan a következő elnökválasztás utáni nap.

Ebből következően a szavazás előtti hetekben kampánytémává válhat a klímahátraarc. A szavazók egy része talán nagyobb figyelmet fordít majd e felé, mintha addigra teljesen feledésbe merülne az ügy. Nem lesz azonban fontos téma.

Trump azt fogja ugyan állítani, hogy döntése amerikai munkahelyeket mentett meg, azonban attól függetlenül ezt fogja állítani, hogy az állások megmaradásának volt-e köze a klímaegyezmény felrúgásához vagy sem, illetve attól függetlenül ezt fogja állítani, hogy a következő négy évben sikerül-e egyáltalán megóvni egyetlen állást is az USA-ban vagy sem.

Mellébeszélt

A halvány várható hatások tükrében érdekes, hogy Trump félórás pénteki beszédében igyekezett kerülni a környezetvédelem-ellenes érvelést. Nem ismételte el korábbi kijelentését, miszerint a klímaprobléma a kínaiak hazugsága, amivel gazdasági kárt akarnak okozni az USA-nak. Ehelyett azt bizonygatta (érvelésről azért nem volt szó), hogy a párizsi egyezmény rossz, inkorrekt az USA szempontjából és nem fogja elérni a céljait.

Trump állítása, miszerint újratárgyalja a sokéves előkészítéssel, az ENSZ égisze alatt éppen hogy csak tető alá hozott megállapodást vagy egy jobbat hoz össze, röhejes. Ugyanakkor ezzel elsasszézik attól, hogy élesen szembe menjen a környezetvédelmi szempontokkal, miközben a pártja az első perctől fúrta az USA részvételét az egyezményben, amit akár fel is vállalhatott volna.

Szép színjáték

Nem világos, hogy az elnök azért gondolja, hogy újratárgyalhatja megállapodást, mert alkukirálynak tartja magát, vagy csak azért beszél erről, mert szeret ilyesmiket mondani. Lehet, hogy a többi aláíró nemzet ad neki egy lehetőséget, hogy visszalopakodjon az egyezménybe némi látszólagos változtatások árán - amit persze fényes győzelemként adhat el -, ám kizárt, hogy kapituláljanak előtte.

Összességében a Trump-adminisztrációnak semmi oka arra, hogy különösebb erőfeszítést tegyen a párizsi klímaszerződés újratárgyalására. Ezért a kilépésnek csak nemzetközi politikai hatása lesz, befolyásolja a világ klímapolitikáját, ám belpolitika következményekre aligha számíthatunk - véli a Bloomberg szakszerzője. Nem igazán lesz hatása Trump 2020-as újraválasztási esélyeire.