Romániában drágább az elektromos energia, mint egy sor, lényegesen fejlettebb európai államban - írta a Maszol. Az még hagyján, hogy a lakossági tarifák Magyarországon, Bulgáriában, Lengyelországban és Horvátországban alacsonyabbak, mint Romániába, de a svéd, a norvég és a dán kisfogyasztók is kevesebbet fizetnek a romániaiaknál.

Még rosszabb a helyzet az ipari áram árának tekintetében. Az Eurostat statisztikáiban szereplő 29 állam közül 17-ben az ipari fogyasztók kevesebbet fizetnek az elektromos energiáért, mint a romániai cégek. Ez utóbbi államok között van Norvégia, Svédország, Dánia, Finnország, Hollandia, Franciaország, Belgium és Luxemburg is.

Kapcsolódó

Annak, hogy az áram nemzetközi összehasonlításban drága, az egyik közvetlen oka a szén-dioxid kibocsátási bizonylatok rohamos drágulása. Ezeket 2005-ben vezette be az Európai Unió, azzal a céllal, hogy a környezetszennyezés mérséklésére ösztönözze a gazdasági szereplőket. Minden tagországnak meg van szabva egy kibocsátási kvóta, s azok a cégek, amelyek a legtöbb üvegház hatású gázt engedik a légkörbe, bizonylatokkal kell lefedjék a saját kibocsátásukat. A bizonylatok részben ingyen kapják az EU-tól, részben pedig a szabadpiacon kell beszerezzék ezeket.

Az ingyen kapott bizonylatok száma és értéke évről évre csökken. 2007-ben Románia 69,6 millió tonna szén-dioxiddal szennyezte a légkört, és 74,3 millió bizonylatot kapott ingyen. 2013-ra a kibocsátott szén-dioxid mennyisége 42,4 millió tonnára mérséklődött, de már csak 40 millió ingyenes bizonylat jött. 2020-ban 18,6 millió ingyenes bizonylat járt Romániának, negyede a 13 évvel korábbi tételnek. A szén-dioxid-kibocsátás ennél lényegesen kisebb mértékben, 55 százalékkal, 31,8 millió tonnára csökkent.

Emiatt az érintett vállalatoknak több bizonylatot kellett beszerezniük a szabadpiacról, amelyek az ára az egekbe szökött. 2013-ban még csak három euróba került egy szén-dioxid-kibocsátási bizonylat, ami 2020-ra már 24 euróra, idén pedig az 55 euróra ment fel.