Hiába is várnánk, az energiaárak nemhogy visszaesni nem fognak, hanem további emelkedésre kell számítani. Az Európai Unió azzal teheti a legtöbbet a környezet védelme és a hatékony energiafelhasználás érdekében, ha olyan jelzéseket ad a gazdaságnak − akár az árak, akár a piaci mechanizmusok szempontjából −, amelyekkel át tudja alakítani az energiapiacot − mondta lapunknak Robin Miége, az Európai Bizottság (EB) környezetvédelmi főigazgatóságának stratégiai igazgatója.

 

Az áremelkedés lehet a motviáció

Az alacsony energiaárak nem kedvezőek a fenntartható fejlődés szempontjából, a megújuló energiaforrások iránt akkor nő meg a kereslet, amikor megéri alternatív megoldásokat keresni a fosszilis energiahordozókkal szemben. A vállalatok számára is csak akkor válik központi kérdéssé az energiahatékonyság, ha hirtelen megnőnek a költségek. Más esetben az energia csak egy a kevésbé fontos tételek között a könyvelésben, hiszen a cégek többsége ma már a szolgáltatószektorban működik, ahol pedig ez nem központi kérdés Miége szerint. A válság és az egyre dráguló energia azonban jelentősen növeli a hatékony erőforrások iránti igényt, az igazgató szerint ebben a helyzetben nem az a jó megoldás, ha a fosszilis energiahordozókra nyújtanak állami szubvenciókat.

 

Elindult a tudatos fogyasztást célzó prgram

Az EB december másodikán indította el Magyarországon Generation Awake elnevezésű kampányát, amely elsősorban a − legintenzívebben fogyasztó rétegnek tartott − középosztálybeli, városi fiatalokat célozza meg, ők határozzák meg a fogyasztási mintákat − tette hozzá Miége. A kampány fő üzenete az egyéni és céges fogyasztók számára is, hogy az energiahatékonyság a fogyasztás csökkentése nélkül is javítható. A megújuló energiaforrások használatát és az újrahasznosítást a legtöbben távoli és bonyolult technológiai tudásként képzelik el, ezért az EB könnyen emészthető, szórakoztató eszközökkel igyekszik elérni a szemléletváltást.

Sok még a tennivaló Magyarországon

Miége szerint Magyarországnak a legnagyobb változást az újrahasznosítás területén kellene elérni, mivel itthon jelenleg az uniós átlagnál kétszer nagyobb arányban szennyezzük a környezetet, a hulladék háromnegyedét nem hasznosítjuk újra. Az EB egyik kiemelt célja is arra irányul, hogy a hulladékgazdálkodás szempontjából is "zöldebbé" tegye a gazdasági körforgást, elsősorban a zöld közbeszerzések és az öko-dizájn segítségével.

 

Nem célravezető az atomstopp

A fukusimai atomerőmű-baleset után élénk vita alakult ki a nukleáris energiával kapcsolatban. Az atomerőművek szerves részei a tagállamok energiaellátásának, ezért nehezen lehetne kizárni azokat az energiamixből − mondta Robin Miége. Az elutasítás azért sem lenne célravezető, mert az atomenergia a fosszilis alternatívánál sokkal kevésbé szennyezi a környezetet. A problémát a magas biztonsági kockázat és az atomhulladék jelenti, ezzel kapcsolatban azonban az EU szigorú előírásokat és rendszeres ellenőrzéseket alkalmaz. Miége szerint azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy az energiaforrások kiválasztása tagállami hatáskör, és bár az uniós országok többsége használ atomenergiát, a biztonsági kérdések miatt az is érthető, ha bizonyos államok − például Németország vagy Belgium − az atomerőművek bezárása mellett döntenek.