Az Egyesült Államok emberi jogi aggályok miatt visszavonja az Egyiptomnak nyújtott 130 millió dolláros (41,82 milliárd forintos) katonai segélyt - közölte pénteken a washingtoni külügyminisztérium. A bejelentés mindössze néhány nappal azután történt, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya kedden jóváhagyott egy 2,5 milliárd dolláros fegyvereladást Egyiptomnak. Ez 12 Super Hercules C-130-as szállító repülőgépet és légvédelmi radarrendszereket tartalmazott.

Még tavaly Antony Blinken külügyminiszter jóváhagyta az Egyiptomnak nyújtott 300 millió dolláros támogatás felszabadítását, ugyanakkor további 130 millió dollárt visszatartott, hacsak a kormány január végéig nem teljesíti "az emberi jogokkal kapcsolatos konkrét feltételeket".

Kapcsolódó

"E feltételek teljesítésének határideje hamarosan lejár" - közölte a külügyminisztérium.

"Az (egyiptomi kormány) jelentős előrelépést tett a feltételek tekintetében, de a mai napig nem teljesítette mindet. Ezért január 30-a után a miniszter át kívánja programozni a 130 millió dollárt más nemzetbiztonsági prioritásokra" - írták a közleményben a DW szerint.

Az AP hírügynökség amerikai tisztviselőket idézve azt mondta, hogy a visszatartott katonai segély és a keddi fegyvereladás nem függ össze.

Sarah Holewinski, a Human Rights Watch washingtoni igazgatója üdvözölte a katonai támogatás visszatartásáról szóló döntést, ugyanakkor csalódottságának adott hangot a fegyvereladással kapcsolatban.

"Ez volt a helyes döntés" - mondta Holewinski a katonai segély visszatartására utalva.

"Egyiptom szörnyű emberi jogi helyzete nem hagyhat teret kompromisszumoknak az amerikai kormány részéről" - magyarázta, de csak gesztusértékűnek tartja a lépést. A 2,5 milliárd dolláros fegyvereladásról szólva azt mondta, hogy a 130 millió dollár megtagadása "nem sokkal több, mint egy pofon".

Egyiptom az elmúlt években sorozatosan csapott le a kormány kritikusaira, és több ezer embert börtönöztek be. Az ország 2017 áprilisában rendkívüli állapotot rendelt el, miután halálos robbantásokat követtek el kopt templomokban és keresztények ellen. A merényletekben több mint 100 ember vesztette életét. A szükségállapot lehetővé tette az elfogatóparancs nélküli letartóztatásokat, engedély nélküli lehallgatásokat, a gyanúsítottak gyors felelősségre vonását és különleges bíróságok felállítását.

A szükségállapot 2021 októberében lejárt, és Abdel Fattah el-Szíszi elnök bejelentette, hogy kormánya nem hosszabbítja meg a továbbiakban.