A Facebook-Cambridge Analytica botrányának utóhatásaként az EU most egy olyan jogszabálymódosítást készül felvázolni, amelynek keretében azok az európai politikai pártok, amelyek a választók adatainak felhasználásával manipulálnák a választásokat, súlyos büntetéssel néznének szembe. Mint emlékezetes, a Cambridge Analyticát azzal vádolják, hogy Donald Trump elnökválasztási kampányában illegálisan kutakodott a Facebook-felhasználók adatai között.

A Financial Times úgy tudja, hogy annak érdekében, hogy Európában hasonló ne fordulhasson elő, az Európai Bizottság (EB) - most első ízben - hozzányúlna a politikai pártok adatgyűjtési gyakorlatához. A még nem véglegesített tervek szerint Brüsszel politikai pártcsaládokra (például az Európai Néppárt, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége vagy az Európai Konzervatívok és Reformerek) szabná ki a büntetéseket szabálysértések esetén, mivel az Európai Bizottságnak jelenleg nincs arra hatásköre, hogy közvetlenül szankcionáljon helyi pártokat. A büntetés mértéke elérhetné a politikai pártok éves bevételének akár öt százalékát is.

Kapcsolódó

A jogszabályjavaslatot, ahhoz, hogy hatályba is léphessen, a nemzeti parlamenteknek és az Európai Parlamentnek is el kellene még fogadnia - jegyzi meg az FT.

Aggódnak

Mindez most annak köszönhető, hgoy az EU-ban 2019 májusában európai parlamenti választások jönnek, az uniós tisztviselők pedig tartanak attól, hogy dezinformációs kampányok célpontja lesz a választás, és euroszkeptikus erők az interneten ilyen eszközökkel veszik célba a választókat.

A lap szerint a politikai pártok büntetése lesz a legkeményebb eleme a javaslatcsomagnak, amelyet az FT információi szerint a jövő hónapban hoznak nyilvánosságra. A módosítás célja az online szavazatmanipuláció és a személyes adatok szabálytalan, politikai célokra történő felhasználásának megakadályozása.

Ez még nem minden

Brüsszel emellett még ajánlásokat is ki fog adni a nemzeti kormányok számára, hogy miként lehet megakadályozni a csoportosan kiküldött személyre szabott politikai üzeneteket a felhasználók hozzájárulása nélkül (úgynevezett micro-targeting).

Az EB emellett azt is megkövetelné, hogy a tagállamok nemzeti szabályozásaikban szigorúbb átláthatósági követelményeket szabjanak az online politikai hirdetéseknek.

Bár az szavazók online hirdetésekkel történő bombázása nem illegális, az EU azt szeretné, ha a politikai pártok biztosítanák, hogy azok a személyes adatok, amelyeket harmadik féltől gyűjtenek be, azokat legálisan, a felhasználók kifejezett hozzájárulásával szerezték be.

Vera Jurova igazságügyi biztos szerint az EU nem akarja a politikai pártok online tevékenységét szabályozni, mint hangsúlyozta, az internet a szabad véleménynyilvánítás terepe.

A GDPR-on felül

A páneurópai politikai pártokra kiszabható bírságokat viszont azokon a szankciókon felül lehetne kiszabni, amelyeket a nemzeti kormányok a világ egyik legszigorúbbnak tartott adatvédelmi szabályozásának, a GDPR-nak a megsértése miatt róhatnak ki szervezetekre (beleértve a helyi pártokat is). Emlékezetes, hogy a GDPR megsértése miatt kiszabható pénzbeli szankció egy vállalat esetében annak globális éves árbevételének 4 százalékára, vagy 20 millió euróra is rúghat, ráadásul azt kell érvényesíteni, amelyik a magasabb összeg.

Az FT arra is emlékeztet, hogy az EB-nek olyan tervei is vannak, hogy a közösségi médiavállalatokat (Facebook, Youtube, Twitter) arra kötelezzék, hogy beazonosítsák és töröljék az online terrorista propagandákat és a szélsőséges erőszakos tartalmakat az észrevételétől számított egy órán belül, különben büntetésekkel kellene szembenézniük.

Forrás: pixabay.com