Afganisztánban az időjárás az ősz eleji bársonyos melegről fagyosra változott, miközben az ország számos térségében szárazság pusztított az elmúlt időszakban, ami tovább mélyítette azt az érzést, hogy az ország a katasztrófa felé tart – írja helyszíni riportjában a BBC. A fővárostól, Kabultól 80 kilométerre lévő Wardak tartományban egy több száz férfiból verbuválódott tömeget láttak a brit sajtóorgánum riporterei, amint lisztért álltak sorban egy hivatalos elosztópontnál. Az élelmiszert az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP), a világ legnagyobb éhezés ellen küzdő szervezte biztosította.

A tálib katonák jelenléte nyomán az emberek csendben várták, hogy rájuk kerüljön a sor, ám azok, akiknek azt mondták, hogy nem jogosultak az élelmiszersegélyre, rettegve és dühösen reagáltak. A tél majdnem itt van – mondta egy idős férfi –, és nem tudom hogyan fogom átvészelni, ha nem tudok kenyeret sütni. A WFP azon van, hogy emelje a támogatásait, hogy képes legyen segítséget nyújtani Afganisztán több mint 22 millió lakosának. Ha a tél hideg lesz, ahogy azt a szakértők egy része jósolja, az emberek éhezni fognak és több térségben kiterjedt éhínség várható.

A helyzet riasztó – derült ki abból, amit David Beasley, a WFP igazgatója a napokban tett kabuli látogatásán tapasztalt. A szakértő szerint olyan rossz viszonyok alakultak ki, amilyet csak el tudunk képzelni. Az a helyzet, hogy a legrosszabb humanitárius katasztrófa előtt állunk, ami a mai világon előfordulhat. Az emberek 95 százaléka nem jut elegendő élelemhez, és azzal kerültünk szembe, hogy 23 millió afgánra éhezés vár. A következő hat hónap tragikus lesz, földi pokol fog kialakulni Afganisztánban.

Hátralépett a Nyugat

Mielőtt a tálibok augusztusban átvették az uralmat az országban, úgy tűnt, hogy a nyugati támogatást élvező kormány meg tudja oldani a tél okozta gondokat, ám amikor összeomlott és tagjai a tálibok megtorlása elől menekülve emigráltak, az ígért nemzetközi segítség is elpárolgott. A nyugati országok felfüggesztették támogatásaikat, mert a látszatát is kerülni akarják annak, hogy egy a nőket eltipró, a lányokat az oktatásból kizáró, a középkori viszonyokra kitalált saría törvénykezést bevezető rezsimet segítenek.

Mit tesznek azonban ezek a kormányok most, amikor ártatlan emberek millióit az éhezés fenyegeti? - teszik fel a kérdést a BBC sajtómunkásai. Baeley a fejlett világ kormányait és a milliárdos vagyonnal rendelkező gazdagokat hívja tetemre ez ügyben, sürgetve azokat, akiknek van miből, hogy adjanak az éhezőknek. A világon összesen 400 ezer milliárd dollár vagyon halmozódott fel, szégyen, hogy ebből alig jut a valóban önhibájukon kívül rászorulóknak- mondta.

Személyes tragédia

A BBC riporterei eljutottak az ország közepén lévő Bámiján tartományba, ahol a tálibok 2001-ben tönkre tették a sziklába vájt, 6. századi Buddha-szobrokat. Találkoztak Fatemával, aki özvegyen hét gyermeket próbál nevelni. A legkisebb hároméves, a legnagyobb 16. Férje nemrégen halt meg gyomorrákban. A családról sütött a szegénység, egy barlangban húzták meg magukat nem messze attól a helytől, ahol a Buddha-szobrok álltak.

A korábbi kormány uralma idején Fatema képes volt rendszeresen hozzájutni liszthez és olajhoz, ám a tálibok hatalom kerülésekor ennek egy csapásra vége szakadt. Korábban egy kevés pénz tudott keresni azzal, hogy egy közeli farmon gyomlálást vállalt, ám a szárazság miatt mostanában erre se nagyon volt szükség, így semmilyen munkája sincs. Mint mondja meg van rettenve attól, hogy semmit sem tud adni a gyermekeinek, és lehet, hogy hamarosan utcai koldulásra kell adnia a fejét.

Vannak olyan szülők Afganisztánban, akik eladják a gyermekeiket idősebb férfiaknak feleségnek, ám Fatema visszautasította ezt a lehetőséget. Ha azonban nem változik a helyzet, akkor rá és gyermekeire éhezés vár. A tél már kopogtat, és az övéhez hasonló családok sokasága a katasztrófa szélén tántorog.