Az Airbnb lakhatási kérdéskör, nem turisztikai, ezért mi nem is így közelítjük meg ezt a témát - mondta Nagy Márton a minap egy sajtótájékoztatóján, kiemelve, hogy a kérdésben Szentkirályi Alexandrával, a Fidesz-KDNP budapesti elnökével tudnak egyetérteni, aki a terézvárosi szavazás kapcsán korábban elmondta, bármilyen döntés is születik, javasolni fogja a kormánynak, hogy Budapesten és országosan is ennek megfelelő szabályokat vezessenek be.
A miniszter szavaiból kiderült, hogy kormány már a terézvárosi polgármester kezdeményezése előtt is gondolkodott azon, hogy az Airbnb-t lakhatási kérdésként szabályozza.
Azt egyébként már régóta tudni lehet a kormány asztalán járt márt olyan javaslat, ami az Airbnb szigorításáról szólt. És Szentkirályi Alexandra minapi bejelentése és Nagy Márton nyilatkozata alapján
az sem lenne túl meglepő, ha ott is maradt volna, hogy aztán a következő hónapokban kidolgozott szabályozás formájában a parlament elő kerüljön.
A miniszter szavai alapján lehet szó majd 180 napban maximált lakáskiadásról, adózási szigorításról, de szó lehet szigorításról az új kérelmek elbírálásakor vagy az üzemeltetési szabályozásokban.
A teljes tiltást - ami egyébként a Terézvárosban várható - még a szakma, sőt a ha úgy tetszik, a konkurencia sem nagyon támogatja. Az Economx-nak nyilatkozó Flesch Tamás, a Szállodaszövetség elnöke azt elismerte, hogy jelen helyzetben egyedül a kormány tudna rendet tenni, ám a tiltás nem vezetne célra. – Budapest egy minőségi irányba átalakuló európai főváros lesz, ahol meg fog férni egymás mellett a szállodaipar és a rövidtávú lakáskiadás is - mondta.
Érdekes eredményre jutott az Economx felmérése is egy esetleges betiltásról országos szinten: a legtöbb válaszoló - nem túl meglepő módon - tanácstalan volt, 42 százalékuk nem tudott dűlőre jutni. 38 százalék nem tiltaná be a működést, 20 százalék szerint viszont a határozott tiltás pártján van.
Megkérdeztük a magyarokat, betiltanák-e az Airbnb-lakásokat – meglepő eredményt kaptunk
A terézvárosi után megérkezett az Economx szavazása is: a többség Horvátország modelljére voksol. >>>A többség viszon arra jutott, hogy jobb lenne-e, ha minden társasház saját lakóközössége dönthetne erről, ahelyett hogy központilag szabályoznák.
Az sem lenne persze meglepő, ha kormányzati szinten az egyszerűség kedvéért, na meg hivatkozási lapként külföldi példákat vennének át.
A horvátországi tervekről részletesen írtunk: déli szomszédunknál igazán megérett az idő a szabályozásra. Horvátországban a lakásállományok 40 százalékát nem lakhatásra használják, ezért a cél pedig az, hogy az a valamivel több mint 900 ezer lakás visszakapja elsődleges és eredeti funkcióját. Egy úgy törvény szerint minden lakástulajdonosnak, aki többlakásos épületekben lévő ingatlanát turisztikai lakásokká kívánja átalakítani, meg kell szereznie az épület teljes területén lakók legalább 80 százalékának beleegyezését, és szükségszerűen a legközelebbi szomszédok beleegyezését.
Bécsi példa: nem tilt, de már nem is ösztönöz
Aki Bécsben Airbnb-n vagy más szolgáltatón keresztül fogad vendégeket, annak július 1-óta új szabályokat kell betartania, ugyanis korlátozásokat vezetnek be a rövid távú lakásbérlésre.
A bécsi szabályozás azonban nem olyan új, mint amilyennek elsőre tűnik. Bécs inkább más európai városok trendjét követi, olyanokét mint Párizs, Barcelona és Amszterdam, amelyek már léptek.
Kérdés, hogy ezzel sikerült-e kicsinálni az egész üzleti modellt.
Nos, a klasszikus Airbnb-zés, azaz a 2-30 napos lakáskiadás továbbra is lehetséges csak éppen jelentős megkötésekkel
- foglalta össze a Der Standard az akkor még csak várható változásokat.
Azok a lakások, amelyekben természetes személy létesít és tart fenn lakóhelyet, évente összesen legfeljebb 90 napra adható bérbe rövid távra. Ez azt jelenti, hogy a nyaralási időszakok kiadási célokra használhatók fel. Emellett a bérbeadót általában helyi adó fizetésére kötelezik.
A törvény ezzel nyilvánvalóan közelebb kerül az Airbnb eredeti koncepciójához, azaz a felfújható ágyas, alkalmi vendégfogadáshoz. Más kérdés, hogy
a lakás üzletszerű, rendszeres, rövid távú bérbeadása ezzel gyakorlatilag ellehetetlenült.
A törvény ráadásul különbséget tesz lakóövezeten belüli és azon kívüli rövid távú bérlet között is. lakóövezeten belül abszolút szigor lett: a rövid távú rendszeres bérbeadásra (90 napon túl) engedélyt szerezni szinte elképzelhetetlen.
Lehet ugyan menteséget kérni a szigorú szabályok alól, ám ehhez számtalan feltételnek kell megfelelni - az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján ugyanakkor egyáltalán nem egyszerű, még az ún. lakóövezeten kívül eső apartmanok esetében sem.
Izgalmas kérdés, hogy az új szabályozás hogyan érinti majd Bécs Airbnb-kínálatát. Erre még új adat jíján elég nehéz válaszolni. Június közepén az insideairbnb.com weboldal szerint pontosan 14 715 bécsi szállás szerepelt az airbnb.com oldalon, ebből 12 074, azaz 82 százaléka teljes apartman volt, a többi egyéni szoba.
Várt hatások
Számtalan cég van Bécsben is, amely a tulajdonosok helyett intézi az Airbnb-s lakáskiadást, de már ők is panaszkodnak. Mostanra a foglalások csökkenését észlelik, mivel ügyfeleik többsége rákényszerült arra, hogy áttérjen a 30 napos vagy annál hosszabb bérleti időszakra. Emiatt az egyik ilyen vállalkozás vezetője arról beszélt, hogy a lakásokat már nem lehet ilyen magas áron kiadni, pláne ilyen hosszú távra, a takarítóik, bejárónőik éppen ezért kevésbé elfoglaltak, nyolc alkalmazottjuk közül kettőt már el kellett bocsátaniuk.
Más kérdés az ellenőrzés
Bécsben a szabályok betartatása és a szankciók kiszabása eddig elég nehézkes volt. Az városrendészet továbbra is elsősorban az érintett szomszédok bejelentéseire és tippjeire támaszkodik - ám a városi önkormányzat szóvivője szerint ez még csak a kezdet, szerinte nagy számban érkeznek majd bejelentések – ha másról nem, a zajról, az esetleges hangoskodásról és a szemétről bizonyosan.
Lesz tehát ürügy a vizsgálódásra.
Jelenleg is egy kilenc főből álló, hamarosan bővülő ellenőrcsoport vizsgálja a hirdetéseket, és aktívan keresi a platformokon azokat a hirdetéseket, amelyek sérthetik az új irányelveket. Aki nem tartja be az új követelményeket, akár 50 ezer eurós pénzbírsággal is sújtható. A büntetések pedig nemcsak a szolgáltatókat fenyegetik, hanem a lakás tulajdonosát is.
Az Airbnb ráadásul már most is közli például Bécs városával a meghirdetett lakások címét. Emellett 2021 óta évente jelentenek az adóhivatalnak olyan adatokat, mint például a hirdetők nevei, címei valamint a platform által az elmúlt évben kifizetett összegek.
Eljön újra a hotelek aranykora?
Ha csökken az Airbnb-k száma, kérdés, hogy nem kellene például a bécsi szállodák számának is növekednie? Nyár eleje óta még viszonylag kis idő telt el, nem csoda, hogy a szállodaiparban még nem tapasztaltak jelentős hatást - ahogy a bérlakáspiacon sem történt nagy változás. Egyelőre úgy tűnik, hogy sok bérbeadó megelégszik a megengedett három hónappal, de nyilván akadnak, akik a hosszabb távú bérbeadással próbálkoznak. A rövid távú bérbeadásra vonatkozó korlátozások előbb-utóbb a „rendes” bérlakáskínálat bővüléséhez vezetnek, de a folyamat egyelőre elég lassúnak tűnik.
Sokkal izgalmasabb kérdés persze, hogy az Airbnb-szigorítás milyen hatással lesz az albérleti díjakra. Matthias Reith, a Raiffeisen Research közgazdásza óva intett a túlzott várakozásoktól: legutóbb nagyjából 10 ezer Airbnb-helyet hirdettek Bécsben, ami a város több mint egymillió lakásállományának mindössze egy százalékának felel meg. És ebből a 10 000 hirdetésből is csak a kisebb hányad kerül ki teljesen és véglegesen a forgalomból. A rövid távú bérbeadás korlátozásától nagyon úgy tűnik, hogy nem lehet csodákat várni.