Az orosz jegybank már a harmadik egymást követő ülésén döntött úgy, hogy nem nyúl hozzá az alapkamathoz. Ezt megelőzően, tavaly decemberben 25 bázispontos kamatemelést hajtott végre az inflációs kockázatokra, a kedvezőtlen külső feltételekre és az általános forgalmi adó emelésére hivatkozva.
A januárban végrehajtott áfaemelés azonban meglehetősen gyenge hatást gyakorolt a fogyasztói árakra, a külső kockázatok pedig nem realizálódtak, így az infláció a vártnál alacsonyabb volt az első negyedévben. Az éves infláció márciusban 5,3 százalékon tetőzött, az év végére pedig a 4,7-5,2 százalék közötti tartományba kerül, a 4 százalékos célszámot csak 2020 első felében tudják elérni.
Az orosz jegybank igazgatótanácsa a kamatdöntő ülés után kiadott közleményében megismételte, hogy az infláció és a gazdasági helyzet alakulását, valamint a külső kockázatokat és az azokra adott pénzpiaci reakciókat figyelembe véve hoz döntést az alapkamatról. Ha a helyzet az alapforgatókönyvnek megfelelően alakul, a központi bank elképzelhetően tartja, hogy 2019 második-harmadik negyedévében csökkenti az alapkamatot.
A márciusi ülés után kiadott közleményben még úgy fogalmaztak, hogy idén csökkenthetik az alapkamatot.
Az igazgatótanács legközelebb június 14-én tart kamatdöntő ülést.