Damian Collins, a digitális, kulturális, média- és sportbizottság elnöke a BBC hírtelevíziójának vasárnapi adásában úgy vélekedett, az emberek nehezen ismerik fel a hamis híreket.

A bizottság hét végén ismertté vált előzetes jelentésében a közösségi média szigorúbb szabályozását sürgette a demokrácia védelmében. A BBC szerint a kormány "digitális ujjlenyomat" bevezetését tervezi a választási hirdetésekre vonatkozóan, vagyis megkövetelné, hogy egyértelműen azonosítható legyen az internetes politikai kommunikáció közzétevője.

Kapcsolódó

A jelentés a Cambridge Analytica adatkezelési botránya nyomán született. A londoni székhelyű brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó céget az a vád érte, hogy politikai megrendeléseket teljesítve közösségi portálok, főként a Facebook felhasználóinak adataival élt vissza, többek között az európai uniós tagságról tartott 2016-os brit népszavazás és az ugyanabban az évben rendezett amerikai elnökválasztás során.

A brit parlamenti bizottság a választások manipulálásának lehetőségeiről és arról is tájékozódva állította össze jelentését, hogy az orosz titkosszolgálatok miként befolyásolták a szavazásokat a Facebookon futtatott hirdetésekkel - írta az MTI.

Damian Collins szerint a népszerű közösségi portál nem tudott arról, mi folyik a felületein. "Épp ezért érezzük úgy, hogy veszélyt jelent a demokráciánkra" - mondta az álhírek terjedéséről.

"Ha ezek az eszközök annyira erőteljesek, hogy egyetlen gombnyomással világszerte milliókat érnek el velük, ha hatékonyan tudják használni őket a hamis információk terjesztésében anélkül, hogy bárhol is szerepelne a forrás, akkor ez olyan veszély, amellyel szembe kell szállnunk" - fogalmazott.

A jelentés rávilágít arra, hogy az emberek egyre inkább a közösségi médiából, semmint a kommunikáció hagyományos formáit, a televíziót, a nyomtatott sajtót vagy a rádiót használva tájékozódnak. Ráadásul kevésbé valószínű, hogy megkérdőjelezik a közösségi hálón megosztott információ hitelességét, mert legtöbben bíznak az ismerőseikben. A bizottság szerint az álhírek formája széles skálán mozoghat a szatírától a paródián át a manipulált képekig és a propagandáig.

A testület javaslatai között szerepel a brit választási törvény korszerűsítése a modern világ követelményeinek megfelelően, egy új adó bevezetése a közösségi médiára, amelynek bevételeiből digitális műveltségi programokat finanszíroznának az iskolákban, az internetes hirdetések nagyobb átláthatóságának megteremtése vagy épp a személyes adatok és a személyiségi jogok fokozottabb védelme.

A parlamenti bizottság a tervek szerint év vége előtt ismerteti végleges jelentését, a brit kormány pedig várhatóan még idén közzéteszi javaslatait az internet és a közösségi média biztonságosabbá tételéről.

Fotó: Shutterstock