2020 augusztus és 2021 júliusa között az Amazonas több mint 13 ezer négyzetkilométernyi területét irtották ki - ez 2006-óta a legnagyobb területveszteség, amelyet a brazil esőerdő elszenvedett - derült ki a brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE) múlt havi becsléséből.
Az erdőirtás harmada azokhoz a "földrablásokhoz" kapcsolódik, amelyeket a szarvasmarhatelepek számára szabadítanak fel - véli a Greenpeace.
A novemberi glasgow-i klímacsúcson Jair Bolsonazo brazil elnök ugyanakkor aláírta azt a nemzetközi kötelezettségvállalást, amely 2030-ig véget vetne az erdőirtásnak annak ellenére, hogy kormányzása alatt ugrott meg az erdőirtások száma - írja a CNBC.
Elnöksége alatt már nem először vitákat váltott ki azzal, hogy ösztönözte a bányászat és a mezőgazdaság számos tevékenységét az Amazonas vidékén és bírálói szerint nem tett erőfeszítéseket a védett területek megvédésére sem.
Luciana Gatti, az INPE klímakutatója "rémálomnak" nevezte az Amazonas vidékén tapasztalható erdőirtás mértékét. Az Amazonas térségében folyó illegális tevékenységek ugyanis tovább erősítik az erdőirtás jelenlegi ütemét, ráadásul bizonyos termékek - például a fa vagy a marhahús importja- is súlyosbít a helyzeten.
Bolsonaro egyik legfontosabb ígérete az volt, hogy a nemzetközi kereskedelem révén megnyitja országa gazdaságát a világ felé. Amikor 2019-ben erdőtüzek tomboltak az Amazonasban, egyes országok azt javasolták, hogy Brazíliának gazdasági szankciókkal kellene szembenéznie, ha nem védi meg kellőképpen a hatalmas területen fekvő természeti kincsét: Bolsonaro akkor dühösen reagált a javaslatokra.
"Ha marhahúst importálunk Brazíliából, annak 40 százaléka az Amazonasból származik. Sok importőr ráadásul nem kér bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a termékek nem okoztak erdőirtást" - mondta Gatti.
Az elmúlt években a brazil termelőknek sokkal jövedelmezőbb a marhahús, a kukorica vagy a szójabab exportja, ezért egyre inkább bővítik telephelyeiket az Amazonasban.