Az orosz kormány háttérapparátusa, mindenekelőtt a titkosszolgálat kiberrészlege az elmúlt hónapokban szorgalmasan dolgozott azon, hogy az amerikai közösségi média manipulálásával 2016 után 2020-ban is segítse Donaldt Trump elnökké választását. Ennek előnyei orosz nézőpontból jól ismertek: a Trump-adminisztráció gyengítette az USA szövetségi rendszerét és rombolta Amerika imázsát, s ezzel vonzerejét világban. Ki ne örülne ennek a Kremlben? Így Joe Biden megválasztása első ránézésre az orosz kormány veresége. Érdemes azonban ezt egy kicsit jobban megvizsgálni - írja Steven Pifer, amerikai politológus, a nemzetközi kapcsolatos szakértője a Moscow Timeson megjelent cikkében. Szerinte Biden elnöksége inkább előnyös az orosz vezetésnek, mint hátrányos, ami mellett számos érv szól.
Kiszámíthatóság
Az első a kiszámíthatóság. Az elmúlt években kevés szakma művelőinek volt nehezebb dolguk Moszkvában, mint az USA-val foglalkozó megfigyelőknek, akiknek értelmezniük kellett, és el kellett magyarázniuk Trump elnök Oroszország-politikáját Vlagyimir Putyin államfőnek vagy Szergej Lavrov külügyminiszternek. Trump nem bírálta az orosz vezetést autokrata viselkedéséért és erőszakosságáért, és a jó viszonyról beszélt közte és Putyin között.
Eközben az amerikai kormány szankciókat vezetett be orosz jogi és magánszemélyekkel szemben, halált okozó fegyvereket adott el Ukrajnának és megerősítette az amerikai katonai jelenlétet Kelet-Közép-Európának Oroszországhoz közel eső részén. Biden színre lépése után az elnök viselkedése és adminisztrációjának politikája szinkronba kerül. Lehet, hogy a Kremlnek ennek több eleme nem fog tetszeni, de legalább világos lesz, mit akar a másik fél.
Profik a profikkal
Másodszor Biden alatt visszatérnek a profik, a nemzetközi játszmákat úja ennek a szakmának a szabályai szerint fogják játszani, akár az érdekek egyeztetéséről, akár az ütközéséről lesz szó. Biden tudja, hogy ha mélyponton is vannak a felek viszonyai, a párbeszédet akkor sem célszerű leállítani. Trumpnak nem sok lövése volt az orosz-amerikai kapcsolatok részleteiről, és nem vesztegette arra az időt, hogy pótolja ismeretei hiányát. A Putyin-Trump találkozók a médiafelhajtáson kívül semmit sem hoztak a feleknek.
Harmadszor a megválasztott elnök biztonsági korlátok között akarja tartani az orosz-amerikai kapcsolatokat, amit azzal kezdett, hogy világossá tette: előfeltételek nélkül kész meghosszabbítani a fegyverzetkorlátozási megállapodást. Ez azt jelentené, hogy a felek betartanák az előírt korlátokat a nukleáris fegyverek terén és az ellenőrzés átláthatósága érdekében folyamatosan információt cserélnének egymással. Ez mindkét ország biztonságát szolgálja.
Emellett a Biden-adminisztráció ezen is túlléphet, például nyitott lehet a rendszeres katonai párbeszéd folytatására, ami különösen fontos akkor, amikor a két hadsereg egységei rendszeresen veszélyesen közel kerülnek egymáshoz. Egyik félnek sem érdeke valamilyen véletlenszerű összeütközés pusztán azért, mert valakik tévednek, kirobbantva ezzel egy nem kívánt konfliktust.
Türelem
Biden további előnye Trumppal szemben orosz nézőpontból, hogy tisztában van azzal, hogy a diplomáciai sikerhez türelemre van szükség. Trump azonnali eredményeket akart, amelyek jól mutattak a neve mellett a médiában. Nem volt türelme ahhoz, hogy időt adjon a bonyolult vitás kérdések részleteinek kidolgozásához. Az új adminisztráció talán előre tud lépni az ukrán-orosz viszony rendezésében, ami a legfőbb akadálya annak, hogy enyhüljön Oroszország és a Nyugat kapcsolata. Az oroszok ellenőrzik Donbaszt, azaz Délkelet-Ukrajnát, így nélkülük nincs megoldás. Trump ebben a térségben egy tapodtat sem tudott előrelépni.
A Kremlt zavarhatja, hogy Biden szerint Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést az Egyesült Államokkal szemben, ám a Moscow Times cikkírója szerint ez valójában csak egy ténymegállapítás. Oroszország a világ egyetlen olyan állama, amely képes fizikailag megsemmisíteni az USA-t és az elmúlt években erőteljesen dolgozott azon, hogy aláássa Amerika befolyását a világon. Biden ezzel a közvetlen veszéllyel szemben Kína erősödését az országával szembeni hosszú távú kihívásnak tekinti.
Az új amerikai adminisztráció megjelenése nem jelenti azt, hogy a két ország viszonyát egy reset gombbal újraindítanák. Ugyanakkor ha a putyini rezsim hajlandó lesz némi visszafogottságot mutatni például az amerikai közösségi média orosz manipulációjában, akkor Bidenben és kormányában egy párbeszédre kész partnert találhat.