Bizonyos nézőpontból Boris Johnson brit miniszterelnök egyértelmű sikerként könyvelheti el a világ legfejlettebb országait tömörítő G7 csoport vezetőinek csúcsértekezletét, amit az angliai Cornwallban rendeztek, így ő volt a házigazda. Kiváló fotóalkalmakat kínált az esemény arra, hogy Joe Biden amerikai elnök oldalán pózoljon és a napirendi pontok között felfrissítették az Atlanti Chartát, amit eredetileg még Winston Churchill és Franklin D. Roosevelt írt alá 80 évvel ezelőtt.

Biden azonban azt szerette volna, ha a G7-csúcs a multilaterális világrend helyreállításáról szól, amelyben a világ országai a jog uralmának elve alapján intézik az ügyeiket – amit elődje, Donald Trump félresöpört –, és ebből a nézőpontból Johnson viselkedése hagyott némi kívánnivalót maga után – véli Therese Raphael, a Bloomberg publicistája. A hét vezető nem azért érkezett az angol tengerpartra, hogy brexitről beszélgessen, ám könnyen lehet, hogy ez a téma annyira betolakodott a napirendbe, hogy a tanácskozás végül „kolbászcsúcsként” vonul be a történelemkönyvekbe.

Kapcsolódó

Johnson lebaltázta az EU-t azért, mert elképzelhető, hogy a fagyasztott kolbász nem jut el Nagy-Britanniából Észak-Írországba, miután az unió ragaszkodik az úgynevezett északír protokoll betartásához. A brexit után Észak-Írország az EU vámuniójában és egységes piacán maradt, hogy az ír-északír határ átjárható maradhasson, míg Nagy-Britannia független vámrezsimbe került. Emiatt az Ír-tengeren de facto vámhatár jött létre az Egyesült Királyságon belül, amelyen a vám- és termékszabvány-ellenőrzéseket a 2019-ben kötött brit-EU válási megállapodás értelmében az Egyesült Királyságnak kell elvégeznie az EU ügynökeként. Ez az északír protokoll.

Szívózó britek

Ennek a rendszernek már működnie kellene, ám a londoni kormány halogatja a bevezetését, azt ígérve, hogy októbertől indulhat. Az EU erre brexitmegállapodás megsértése miatt jogi eljárást indított. Eközben Észak-Írország helyi kormányfője, a brit unionista párthoz (DUP) tartozó Edwin Poots azt követeli, hogy teljesen adják fel az északír protokollt, ami szerinte elfogadhatatlan mélységben választja le országát a többi brit tagállamról. A brexiterek azt ígérték az északíreknek, hogy a protokollt észre sem fogják venni, ám az gondok vannak az Ír-tengeren át zajló kereskedelemmel és az ellentétek miatt a felszín alatt máris izzani kezdett az ír protestánsok és katolikusok ellentéte.

David Frost, a londoni kormány EU-s kapcsolatokért felelős minisztere mintha Poots mellé állna, azt mondta, hogy az északír protokoll fenntarthatatlan, amire az unió válasza az, hogy erre azelőtt kellett volna gondolniuk, mielőtt aláírták a brexitmegállapodást. Politikai megfigyelők Frost és Johnson viselkedésében a 2020-ból ismert kamikazemódszert vélik újra felfedezni, amikor a kemény (az EU-val kötött kereskedelmi megállapodás nélküli) brexit lehetőségét lebegtették, mit sem törődve azzal mekkora kárt okozhatott volna ez (ha az utolsó pillanatban, karácsonykor nem állapodtak volna meg mégis az EU-val) a brit vállalatoknak.

Közvetítő kéne

Jól látható tehát, hogy mindkét félnek engednie kellene valamiben, amihez közvetítőként segítséget nyújthat Biden, aki nyomást gyakorolhat a brit kormányra. Az amerikai elnök az EU álláspontjával, szimpatizál, részben, mert végül is London akar felrúgni egy megállapodást, részben mert az ősei miatt szívének kedves Írország az EU-ban van. Ennek szellemében Washington a G7-csúcs előtt meglepte egy demarssal Frost minisztert, azaz egy diplomáciai figyelmeztetéssel, amiben arra hívták fel a figyelmét, hogy legyen olyan kedves, és hasson oda, hogy kormánya politikája ne borítsa lángba Észak-Írországot.

Ugyanakkor ezzel párhuzamosan bedobtak a felek közé egy mézesmadzagot is, egy felvetést, miszerint ha az Egyesült Királyság igazodna az EU agrárszabványaihoz, az senkinek sem ártana. Erről akár egy átmeneti egyezséget is köthetnének, amíg tartós megoldást nem találnak. Miután az Ír-tengert keresztező termékek túlnyomó része élelmiszer, egy ilyen megállapodás kihúzná az északír protokoll méregfogát. Persze ezzel csorbulna a londoni kormány szuverenitása, mert nem köthetnek olyan kereskedelmi megállapodásokat, amelyek alapján a szabványoknak nem megfelelő élelmiszerek kerülhetnének a brit áruházak polcaira, és onnan a derék britek gyomrába.

Elrontott hangulat

Biden ugyan nem kényszerítheti a briteket a kompromisszumra, az, hogy belefolyik a vitába, lehetetlenné teszi Johnsonnak, hogy továbbra is egyoldalúan döntsön arról, hogyan viselkedik, azaz az amerikai romboló feltűnése miatt nem folytathatja kamikazetámadását. Sajnálatos ugyanakkor, hogy a G7-csúcs helyi értékén felül foglalkozott ezzel a problémával, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy sem a világ szegény országainak felajánlott oltások mennyisége, sem a klímaváltozás elkerülése, sem Kína ügyében nem sikerült olyan eredményeket elérnie, amelyek megfeleltek volna a várakozásoknak. És ezért a Bloomberg cikkírója szerint az esemény házigazdája, Johnson némi felelősséggel tartozik.