Résztvevők beszámolói szerint Angela Merkel a nem nyilvános ülésen kiemelte, hogy mindig is nagyon nehéz volt egyben tartani a CDU különböző irányzatait, a vállalkozók érdekeit az előtérbe helyező platformoktól a szociálpolitikai kérdéseket és a munkavállalók ügyeit középpontba állító irányzatig, és a konzervatív szárnytól egészen az ökológiai fenntarthatóság ügyét kiemelő csoportosulásokig.
Most is küzdeni kell az egység megőrzéséért, méghozzá mindenkinek, és támogatni kell Annegret Kramp-Karrenbauert a CDU programjának és vezetésének megújításában, hogy a párt továbbra is "valamennyi irányzat közös hazája legyen" - mondta az MTI híre szerint.
Hangsúlyozta, hogy a demokratikus, mérsékelt és "mértéket ismerő" Németország ügyének előmozdításáért is küzdeni kell. Ezzel összefüggésben élesen bírálta a CDU/CSU-tól jobbra álló, Alternatíva Németországnak (AfD) nevű pártot, amely szavai szerint "egy teljesen világos program" alapján a demokratikus berendezkedés felszámolására tör.
Az AfD azt állítja, hogy az 1989-90-es fordulat után ismét rendszerváltásra, egy "fordulat 2.0"-ra van szükség, ami azt jelenti, hogy a mostani, szabadságra épülő demokratikus állam csupán a régi elitek kiszolgálója. Ezzel a felfogással teljes erővel szembe kell szállni - mondta Angela Merkel, hozzátéve, hogy a CDU semmi szín alatt nem működhet együtt az AfD-vel, mint ahogy a szociáldemokratáktól (SPD) balra álló Baloldallal (Die Linke) sem.
Német hírportálok jelentései szerint arról is szólt, hogy a párt szövetségi vezetősége és ő személyesen is figyelmeztette a CDU Türingia tartományi szervezetének politikusait, hogy az AfD "cselre" készül a miniszterelnök-választáson a helyi törvényhozásban (Landtag).
Ezeket a figyelmeztetéseket nem hozták nyilvánosságra, mert nem akarták, hogy az a látszat keletkezzen, hogy Berlinből utasítják a türingiai pártszervezetet.
Az erfurti Landtagban február 5-én tartott választáson a CDU-s képviselők a szövetségi vezetőség iránymutatásával ellentétesen jártak el, a harmadik fordulóban nem tartózkodtak ugyanúgy, mint az első két fordulóban, hanem a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) jelöltjére szavaztak.
Az FDP-s jelöltre, Thomas Kemmerich-re szavaztak az AfD-s képviselők is - kihátrálva saját jelöltjük mögül -, így a politikus saját pártja, valamint a CDU és az AfD együttes támogatása révén nyerte el a miniszterelnöki tisztséget, ami országos felháborodást okozott. A CDU türingiai szervezete a szövetségi vezetőség azon elképzelését sem tette magáévá, hogy a kormányfőválasztás révén keletkezett válságot előrehozott Landtag-választással kell megoldani.
Annegret Kramp-Karrenbauer a türingiai eset után jelentette be távozási szándékát. Hétfői tájékoztatóján elmondta, hogy nem kíván a CDU/CSU kancellárjelöltjeként indulni a következő Bundestag-választáson, és ezentúl utódja kiválasztására összpontosít. Hangsúlyozta, hogy szerinte a pártelnökség és a kancellárjelöltség összetartozik, ugyanannak a politikusnak kell irányítania a párt munkáját és vezetni a kereszténydemokratákat a választási küzdelemben.
Egyelőre nem ismert, hogy mikor választják meg a CDU új elnökét, illetve milyen folyamattal választják ki a párt kancellárjelöltjét. Egyelőre senki nem jelentkezett a feladatra. Lehetséges jelentkezőként tartják számon Friedrich Merz egykori frakcióvezetőt és Jens Spahn egészségügyi minisztert - akik alulmaradtak Annegret Kramp-Karrenbauerrel szemben a párt 2018 decemberében Berlinben tartott tisztújító kongresszusán - , valamint Armin Laschet észak-rajna vesztfáliai tartományi miniszterelnököt.