Az Egyesült Királyság bár 2016-ban tartott népszavazást a brexitről, hosszas huzavona után csak 2021. január 1-én hagyta el ténylegesen az Európai Uniót. Ettől a pillanattól kezdve számos kedvezményt veszítettek el az EU-s állampolgárok: a munkavállalóknak szigorúbb letelepedési szabályoknak kell megfelelniük, nagyobb rajtuk az adminisztrációs teher, ami mintegy 160 ezer magyar állampolgárt is érint. De rosszul járnak a fiatalok is: a brit tagság végéig a tandíj maximális összege 9250 font volt, valamint igényelhető volt a kedvezményes diákhitel is, továbbá nem volt szükség külön egészségbiztosításra, illetve vízumra.
Tavaly óta viszont ezek mind megszűntek, vagy magasabb költséget számítanak fel rájuk. Most, ha egy magyar diák ki akar utazni, akkor a tandíj összege akár 25-40 ezer font (10,45-16,10 millió forint) között alakul, miközben szükséges még egy 348 fontos (145 ezer forintos) vízum, és ki kell fizetni az Immigration Health Surcharge nevű egészségbiztosítási díjat is, ami 470 fontos (közel 200 ezer forintos) plusz kiadást jelent a korábbiakhoz képest. Korábban a tandíjat teljes egészében fedezhette a diákhitel, ami most nem adott. A már említett komoly kiadásokra jönnek rá még a megélhetési költségek.
“Drasztikus a csökkenés az Egyesült Királyságban tanuló egyetemisták számában. Míg 2020-2021-ben mintegy 1100 jelentkezőből körülbelül 705 diákot fel is vettek, addig a 2021-2022-es tanévben már csak 450-en próbálkoztak, akikből 190 kerülhetett volna be, de csak 60 fő vállalta ezt” - mondta el Pirityi Soma a Hungarian Youth Association Ltd. társigazgatója a Napi.hu-nak a helyzetről.
Mint ismertette, több olyan diákról tudnak, akik a fent ismertetett, akár 20 milliót közelítő tétel miatt nem iratkoztak be végül arra a brit egyetemre, ahonnan még az ehhez szükséges offer lettert is megkapták. Nemcsak magyar, de más külföldi ifjúsági társszervetektől származó információik szerint kelet-európai, de még német fiatalok is elestek így attól, hogy egy jobb brit egyetemre járhassanak. Jól látszik ez a számokon is, a 2020-21-es tanévben még 52 865 EU-s jelentkező volt, miközben most már csak 31 670 fő próbálkozott.
Karagich Bálint, a szervezett társigazgatója szerint ettől még a magyar diákok próbálkoznak külföldön: Cambridge, Oxford vagy más brit egyetemek helyett most Hollandiában keresnek lehetőséget a legtöbben, itt tapasztalták a legnagyobb ugrást. Ez annak is köszönhető, hogy a holland rendszer reagált a leggyorsabban idegennyelvű képzésekkel. Feljövőben vannak még az osztrák, a francia és a német egyetemek is.
Egy lépéssel messzebbről nézve az is látszik, hogy nemcsak a diákokat, de egész Magyarországot is veszteség éri: a Hungarian Youth Association felmérése szerint 84 százaléka a kint végzett diákoknak mindenképpen hazajönne 5-10 éven belül. Vagyis a magyar munkaerőpiac, a kutatóműhelyek esnek el a jól képzett diplomásoktól.
“A valódi vesztesei a post-brexit helyzetnek mi vagyunk, hiszen a felhalmozott tudás és innovatív szemlélet Magyarországon és Európában lenne hosszútávon kamatoztatva.” - mondta Karagich Bálint a Napi.hu-nak.
Pirityi Soma pedig azt is elmondta, hogy a HYA célja az is, hogy segítsen megteremteni a kapcsolatot a jól képzett diplomások és a munkaerőpiac között. Utóbbiak gyakran azt sem tudják, hol keressék az előbbi csoportot, viszont ők tudnak a felek között közvetíteni.
Nemzetközi probléma, EU-s kezdeményezés
Válaszul a problémára, a Hungarian Youth Association, valamint a Federation of Polish Societies in the UK együtt indított egy petíciót SaveEUStudents néven. A kampány egy átfogó EU – Egyesült Királyság hallgatói mobilitási program létrehozását kérvényezi, mely fedezné az EU-s diákok tandíját és megélhetési költségeit, hozzájárulna a vízum és utazás költségeihez, valamint a bevándorlási egészségügyi pótlékhoz. Ha ez megvalósul, több mint 170 000 európai diákon segíthetne.
“A SaveEUStudents kampány részeként rövid állásfoglalási tervezetünket, javaslatunkat (2021/2679(RSP)) a Petíciós Bizottság október 25-i ülésén már elfogadta 30 igen szavazattal, 0 nem szavazattal és 2 tartózkodással. A javaslatot politikai érdekeltségtől függetlenül, minden párt támogatta” - közölte lapunkkal a szervezet, hogyan jutottak el addig, hogy az Európai Parlament is foglalkozzon az üggyel.
A programjuk hasonló lenne az uniós szinten működő Erasmus és Erasmus+ cserediákprogramokhoz hasonló rendszer lehetne. Álláspontjuk szerint ez egy áthidaló megoldást jelenthetne, hogy senki ne veszítse el anyagi nehézségei miatt a lehetőséget, hogy Európa és a világ legjobb egyetemein képezhesse magát.
Tájékoztatás