Az infláció az egész világon egyre jobban gyorsult, így bár sok elemző számított arra, hogy Magyarországon decemberben érdemben lassulhat a magyar pénzromlás mértéke, végül 2021. utolsó hónapjában toronymagas, 7,4 százalékos inflációs rátáról számolt be a KSH. Így a fogyasztói árak 2021 egészében 5,1 százalékkal nőttek.

Az euróövezetben decemberben 5 százalék volt a pénzromlás, amit erősen torzítanak a balti országok: Litvániában 10,7, Lettországban 7,7 és Észtországban 12 százalékot mértek. Ha kivesszük ezt a három országot, akkor az átlagos pénzromlás csak 4,74 lesz.

Ehhez az átlaghoz képest Szlovákia és Szlovénia - a két 2004-ben csatlakozott régiós, euróval fizető ország - feljebb, 5,8 és 4,9 százalékos becsült adatokkal zártak. Mindez azt mutatja, hogy Magyarország magasabb inflációval zárt, mint az eurózóna.

Az euróövezet végül 2,3 százalékon zárt, amiből a maginfláció csak 1,4 volt. Ehhez képest Magyarországon az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,9 százalék lett.

Eltérő faktorok vitték fel az árakat

Más is volt az áremelkedések dinamikája: Magyarországon decemberben az üzemanyagok továbbra is jelentősen, 1,7 százalékponttal járultak hozzá az éves inflációhoz (hogy ez miért is alakulhatott így később írunk - szerk.). Az üzemanyagok nélkül számított kosár havi árváltozása 0,7 százalék volt, ami magasabb az elmúlt éveket jellemző decemberi értéknél.

Ebben jelentős szerepe volt az élelmiszerárak gyors növekedésének: ezen termékkörnél 8 százalék fölé emelkedett az infláció, a termékkörön belül a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek árindexe egyaránt nőtt. A feldolgozatlan élelmiszerek árindexének növekedését elsősorban a baromfihús és a szezonális termékek magyarázzák. A feldolgozott élelmiszerek inflációjának növekedését a termékek széles köre okozta.

Eközben az eurózónában más volt a dinamika: az Eurostat január 7-én közölte, hogy az euróövezetben az inflációs ráták emelkedése mögött messze az energiaárak ugrásszerű növekedése áll. A nagyjából egy évvel ezelőttihez képest az energiaárak 26 százalékkal emelkedtek, ezt követte az élelmiszerek, alkohol és dohányáruk (3,2 százalék), a nem energetikai ipari termékek (2,9 százalék) és a szolgáltatások (2,4 százalék).

Tavaly ősszel az infláció az egész térségben elérte az elmúlt 13 év legmagasabb szintjét. Ez nemcsak a magasabb energiaáraknak, hanem a gazdaság gyors újraindulásának is köszönhető volt. A tavalyi járvány idején is kivételesen alacsonyak voltak az árak.

Az Európai Központi Bank (EKB) bízik abban, hogy az idei év folyamán az infláció csökkenni fog. Az új világjárványhullám azonban megváltoztathatja az előrejelzéseket, és új kihívásokat jelenthet. Az EKB küldetése középtávon a 2 százalékos inflációs cél elérése.

Van, ami egyszerűen nem jöhetett be a kormánynak

Magyarországon két tényezőt is kivett a kormány az inflációs egyenletből: a lakossági energiaköltségeket a rezsicsökkentéssel, az üzemanyagárakat pedig a 480 forintos ársapkával. Összességében 2020 decemberéhez viszonyítva a járműüzemanyagok ára 25,9, a háztartási energia 0,5 százalékkal emelkedett.

Utóbbiban viszont nem látszik, hogy a vállalkozások, ipari és szolgáltatószektoron belüli szereplők nem úszták meg az energiaárak emelkedését. Ez a drágulás pedig átgyűrűzött minden feldolgozott termékbe, szolgáltatásba. Az MNB is jelezte értékelésében, hogy a globális nyersanyag- és energiaárak emelkedése fokozatosan és egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban.

Éves alapon az euróövezetben decemberben 26 százalék volt az energia drágulása, vagyis ettől kevéssé maradt le a magyar szint. A teljes inflációs képbe pedig az élelmiszereken egyéb fogyasztási cikkeken - kivéve a dohánytermékeket - ez minden elérte a lakosságot, amelynek a vásárlóerejét így is csökkentette a globális energiaárak emelkedése. 

Ennek pedig egy kevéssé megbecsülhető eleme lehet, hogy a kormány november 15-től hatósági árassá tette az alap üzemanyagok árát. Ugyanis a tartósan magas 80 dolláros hordónkénti Brent-árak miatt a benzinkutak sok pénzt veszítettek (és veszíthetnek még) az ársapkán, így amikor december legelején a nagykereskedelmi árak jelentősen csökkentek, normál piaci körülmények között indokolt lehetett volna, hogy a kutak is lejjebb vigyék az árakat. Ehhez képest - vélhetően az addigi és a várható jövőbeni veszteségekre készülve - a kiskereskedők egy jelentős része - főleg a városok kívül - nem vitte lejjebb az árakat és jellemzően 480 forintért adták az üzemanyagokat. Legalábbis erre enged következtetni, hogy a MEKH adatai szerint decemberben 477,07 forint volt a literenkénti ár, miközben a nagykerárak miatt lehetett volna 475 alatt is az üzemanyag.

Emiatt nem kizárható, hogy éves alapon összességében nagyobb fogyasztói-árnövekedést okozott az ársapka. 2020 decemberében a benzin kiskereskedelmi ára átlagosan 360-380 forint között mozgott, a gázolajért pedig 380-410 forintot kellett fizetni.