A befektetőket megrémítette, hogy a választók a vártnál sokkal nagyobb arányban mondtak nemet Mauricio Macri megszorító gazdaságpolitikájára, így az argentin peso árfolyama a dollárhoz képest 14 százalékkal csökkent a piacok nyitásakor, és a korai kereskedésben több mint 30 százalékos mínuszban is állt.

A Buenos Aires-i tőzsde irányadója mutatója 9 százalékos mínuszban nyitott, és napi mélypontján 31 428,44 pontra, 29,15 százalék veszteségbe zuhant, majd felkapaszkodott 32 028,68 pontra, 27,8 százalékos mínuszba.

A leadott szavazatok 58,7 százalékának összesítése szerint a balközép peronisták elnök- és alelnökjelöltje, Alberto Fernández és Cristina Fernández de Kirchner 47,01 százalékkal vezet, míg a Mauricio Macri és Miguel Angel Pichetto alkotta duó 32,66 százalékkal a második helyre szorult.

Ha ez az eredmény megismétlődik az októberi elnökválasztáson, Fernández már az első fordulóban győz, ugyanis a törvény értelmében elegendő 45 százalék, vagy legalább 40 százalék, plusz tíz százalékpont előny a második helyezetthez képest.

Az argentin választási rendszer sajátosságaként 2009-ben hozták létre az általános előválasztások intézményét, amelynek keretében a választópolgárok dönthetnek arról, hogy kik legyenek azok a jelöltek, akik összemérik erejüket a tényleges elnök-, illetve parlamenti választások első fordulójában. A 34 millió választópolgár 75 százaléka szavazott vasárnap, de a részvétel a törvény értelmében mindenkinek kötelező.

Az előválasztási eredmények komoly kétségeket ébresztettek a piacok által előnyben részesített Macri újraválasztási esélyét illetően, és elemzők arra figyelmeztettek, hogy a következő napokban kiterjedt pánik alakulhat ki a pénzpiacokon.

A hétfőn bekövetkezett összeomlás jó emlékeztető volt a piacoknak 2015. december 17-ére, amikor a peso 26 százalékot veszített értékéből a dollárhoz képest, annak nyomán, hogy a frissen megválasztott Macri kormánya a megígért szabadpiaci reformok keretében áttért a lebegtető árfolyam-politikára.

2016 áprilisában - tizenöt év távollét után - sikeresen visszatért a nemzetközi tőkepiacokra Argentína annak eredményeként, hogy Macri elnök engedett, és lezárta az amerikai fedezeti alapokkal a több mint egy évtizedes vitát.

Két évvel később azonban Argentína a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kért, majd kapott több mint 57 milliárd dollár pénzügyi támogatást, hogy kezelni tudja a nemzeti fizetőeszköz 50 százalékos leértékelődése miatt kialakult helyzetet.

Az IMF tavaszi előrejelzésében úgy becsülte, hogy idén 1,2 százalékkal csökken Argentína bruttó hazai terméke (GDP), de a második fél évben növekedésre vált, és jövőre már 2,2 százalékkal bővül a gazdaság.

Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága tavaly süllyedt recesszióba. Az éves infláció továbbra is nagyon magas, 40 százalékos, a munkanélküliségi ráta pedig 10,1 százalékra rúg.

Az elnökválasztás első fordulóját október 27-én, szükség esetén a másodikat november 24-én tartják. Ezzel egyidejűleg választják meg a kétkamarás parlament tagjait is.