Az osztrák gazdaság a második világháború utáni legnagyobb, 6,3 százalékos tavalyi visszaesését követően ez az év sem indult igazán jól: a statisztikai hivatal előzetes adatai alapján az első negyedévben 1,1 százalékkal csökkent az osztrák bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévhez képest és 5,5 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól – idézi az MTI az osztrák statisztikai hivatal, a Statistik Austria havi rendszerességgel összeállított "Helyreállítási Barométer" jelentését.

Az osztrák gazdaság teljesítménye az idei első negyedév végén még nem érte el a krízis előtti szintet: a 2019 első negyedévinek a 91,5 százalékán állt.

A tavalyi negyedik negyedévben 3,1 százalékos volt a GDP negyedéves és 5,6 százalékos az éves csökkenése. A harmadik negyedévben 3,2 százalékkal, a második negyedévben pedig 13,0 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól az osztrák GDP a koronavírus-járvány okán bevezetett korlátozások miatt.

Az idei első negyedéves adatok bemutatása alkalmából azonban Tobias Thomas, a Statistik Austria vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a korlátozások lazításának köszönhetően már sokasodnak a gazdasági fellendülésre utaló jelek, különösen a külkereskedelmi forgalom és a munkaerőpiaci helyzet alakulásában.

Az idei első negyedévben például a feldolgozóipar és az építőipar termelési értéke már 1,8 és 2,7 százalékkal haladta meg reálértékben az egy évvel korábbit. A korlátozásokkal leginkább érintett szolgáltató ágazatokban azonban még nagy volt az elmaradás, a kereskedelemben, közlekedésben, vendéglátásban és szállodaiparban éves bázison együttesen 25,9 százalékos.

A feldolgozóipar áprilisi teljesítményindexe az alacsony bázisérték miatt 47,1 százalékkal, az építőiparé 40,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A krízis előtti, 2019. áprilisi szintet pedig a két ágazat együttes teljesítményindexe 8,6 százalékkal haladja már meg.

A külkereskedelem januári és februári alakulása alapján Kínával nőtt a legnagyobb mértékben a forgalom, közel 30 százalékkal. A legnagyobb forgalomcsökkenés pedig Franciaország és Nagy-Britannia viszonylatában következett be, 13,3 és 14,9 százalékos. Az "exportslágerek" a gyógyászati és gyógyszeripari termékek voltak, visszaesett viszont a munkagépek és a közlekedési eszközök exportja. Ausztria külkereskedelmi forgalma februárban már megközelítette a krízis előtti szintet, mind az export, mind az import esetében 97 százalékán állt a 2019 februárinak.

A társadalombiztosítási járulékot fizető munkavállalók száma márciusban 4 százalékkal, áprilisban pedig 5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Áprilisban a foglalkoztatottak száma a 2019. áprilisinak a 99,6 százalékán állt, azaz közel elérte a krízis előtti szintet. A munkaerőpiaci helyzet azonban továbbra is feszült, hiszen a nyilvántartott munkakeresők száma 20 százalékkal haladta meg az idén áprilisban a 2019. áprilisit, a krízis előttit.

A turizmusban gyakorlatilag kimaradt a téli szezon. A 2020 novemberétől 2021 áprilisáig tartó szezonban 54,44 millióval, 90,7 százalékkal kevesebb vendégéjszakát regisztráltak mint egy évvel korábban, ami szinte teljes forgalomkiesést jelent. De már a bázisérték is alacsonyabb volt az átlagosnál, hiszen a járványvédelmi korlátozások már az előző téli szezonban is éreztették a hatásukat. A vendégéjszakák száma akkor az előző szezonhoz képest 18,1 százalékkal 59,68 millióra csökkent. A mostani téli turisztikai szezon a krízis előtti legutolsónak, a 2018/19-esnek a 7,6 százalékát teljesítette a vendégéjszakák számában.

A légiforgalomban a teherforgalom áprilisban már közel elérte a krízis előtti szintet, 94,8 százalékán állt a 2019. áprilisinak, az utasforgalom azonban mindössze a 9,0 százalékát tette ki. Márciusban a teherforgalom a két évvel korábbinak a 87,8 százalékán, az utasforgalom pedig a 7,5 százalékán állt.