Németország 2015 óta létrehozta a szövetségi utak, köztük az autópályák, személygépkocsik általi használatát terhelő díj - az úgynevezett infrastruktúra-használati díj - bevezetésének jogi keretét. E díjjal Németország részben át kíván térni az adóból való finanszírozás rendszeréről a használó fizet és a szennyező fizet elven alapuló finanszírozás rendszerére. E díj bevételei teljes mértékben a közúti infrastruktúra finanszírozására fognak szolgálni, az összegét pedig a jármű hengerűrtartalma, meghajtásának módja és kibocsátási osztálya alapján kell majd kiszámítani.
A Németországban nyilvántartásba vett jármű üzembentartójának éves matrica formájában kell majd megfizetnie a díjat, amelynek legmagasabb összege 130 euró lesz. A külföldön nyilvántartásba vett járműveknél a díjat csupán az autópályák használata esetén kell megfizetnie a jármű üzembentartójának vagy vezetőjének. A tervek szerint tíznapos (2,50 és 25 euró között), két hónapos (7 és 50 euró között) és éves (legfeljebb 130 euró) matrica áll rendelkezésre.
Ezzel egy időben Németország előírta, hogy a díj beszedésétől kezdve a Németországban nyilvántartásba vett járművek üzembentartói legalább az általuk fizetendő díjnak megfelelő összegű gépjárműadó-mentességben részesülnek.
Az osztrákok perre mentek
Ausztria viszont úgy véli, hogy az infrastruktúra-használati díj és a Németországban nyilvántartásba vett járműveket megillető gépjárműadó-mentesség együttes hatása, valamint az infrastruktúra-használati díj szabályozási és alkalmazási módja ellentétes az uniós joggal, nevezetesen az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmával.
Emiatt Bécs kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított az Európai Bíróságon (EB) Németországgal szemben - ezen eljárásban Ausztriát Hollandia, míg Németországot Dánia támogatja.
Ma meghozott ítéletében a bíróság megállapította, hogy az infrastruktúra-használati díj a Németországban nyilvántartásba vett járművek üzembentartóit megillető gépjárműadó-mentességgel együtt állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül, valamint sérti az áruk szabad mozgásának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét.
Így látja az uniós bírság
Az EB a állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmával kapcsolatban kimondta, hogy a Németországban nyilvántartásba vett járművek üzembentartóit megillető gépjárműadó-mentesség hatása az, hogy teljes mértékben ellentételezi az utóbbiak által befizetett infrastruktúra-használati díjat, így a díj gazdasági terhe ténylegesen kizárólag a más tagállamokban nyilvántartásba vett járművek üzembentartóira és vezetőire hárul.
Bár a tagállamok módosíthatják közúti infrastruktúrájuk finanszírozási rendszerét, és az adón keresztül finanszírozott rendszert a valamennyi használó - beleértve az infrastruktúrát használó, más tagállamokban nyilvántartásba vett járművek üzembentartóit és vezetőit is - általi finanszírozás rendszerével válthatják fel, hogy a felhasználók mindegyike méltányos és arányos módon járuljon hozzá az említett finanszírozásához. Az ilyen módosításnak tiszteletben kell tartania az uniós jogot, és különösen a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, ami ez esetben nem teljesül.
Berlin azon állításának nem lehet helyt adni, miszerint a német autósokat díjmentessége a használó fizet és a szennyező fizet elvét alkalmazó, valamennyi használó általi finanszírozási rendszerére való áttérést tükrözi - közölte a bíróság.
Ezenkívül az infrastruktúra-használati díjat évente kell megfizetni, és nem választható rövidebb időre szóló matrica. Németország azt sem bizonyította, hogy a megállapított hátrányos megkülönböztetés miként igazolható környezetvédelmi és egyéb megfontolásokkal.
Az áruk szabad mozgásával kapcsolatban a bíróság úgy látja, a vitatott intézkedések akadályozhatják a más tagállamokból származó termékek német piacra való belépését. Azon infrastruktúra-használati díj ugyanis, amely ténylegesen csupán az ezen árukat szállító járműveket terheli, megnövelheti a szállítási költségeket, így a termékek árát, befolyásolva azok versenyképességét. Emellett a vitatott intézkedések akadályozhatják a szolgáltatások más tagállamból származó nyújtóinak és igénybe vevőinek a német piacra való belépését is.
Ugyanakkor Ausztria állításával ellentétben az EB azt mondta ki, hogy az infrastruktúra-használati díj szabályozási és alkalmazási módja nem hátrányosan megkülönböztető jellegű. E körben a szúrópróbaszerű ellenőrzésekről, az érintett járművel való továbbutazás esetleges tilalmáról, az infrastruktúra-használati díj utólagos beszedéséről, adott esetben bírság kiszabásáról és biztosíték fizetéséről van szó.
Amennyiben az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat - akár már az első ítéletben szankciókat alkalmazhat.