Az autóipar aligha kerülhet el egy jókora válságot, amelynek a kínai-amerikai vámháború miatt dráguló acél és alumínium alapozott meg. A folyamatot a kínai piac lassuló növekedése, illetve egy válási megállapodás nélküli brexit gyorsíthatja fel - indítja elemzését Anjani Trivedi, a Bloomberg publicistája. Az alakuló válság középpontjában a világ legnagyobb autópiaca, az USA áll. Az ország autógyártói rossz hónapot zártak szeptemberben, ám Trivedi szerint a helyzet tovább romlik majd.

Az ősz első hónapjában a piac legtöbb szereplője kínos eredményekről számolt be. A Nissan forgalma 12 százalékkal, Ford értékesítése 11 százalékkal, Toyota eladásai 10 százalékkal csökkentek, a Honda megúszta hétszázalékos mínusszal. A háttérben a kereslet elmozdulása áll a hobbi-terepjárók (SUV) irányába a szedánoktól, miközben mind a magánvásárlók, mind a flottavásárló vállalatok vásárlásai mérséklődtek.

Ne nyugodjanak meg!

A publicista szerint a cégek részvényeit birtokoló befektetőknek nincs okuk megnyugodni: ez még nem a mélypont, a helyzet romlani fog. Az acélra, az alumíniumra és más termékekre kivetett amerikai büntetővámok, illetve más országok azokra adott válaszai csak most kezdik majd igazán éreztetni a hatásukat. Jim Hackett, a Ford vezérigazgatója szeptember végén azt mondta, hogy vállalata csak a nyersanyagként felhasznált fémekre kivetett pluszvámok miatt egymilliárd dollár többletköltséggel számol.

A vállalatok kénytelenek lesznek áthárítani fogyasztóikra a növekvő kiadásokat, úgy, hogy az amerikai piacon már az elmúlt időszakban is nőttek az árak. Az átlagos drágulás két százalék, azaz autónként közel 700 dollár (200 ezer forint) volt, de a Hondánál 4,6, a Fordnál 3,2 százalékkal fizettek többet az autósok.

Brexitpofon.

És miközben az autóipar az amerikai piac miatt aggódik, a láthatáron feltűnt a válási megállapodás nélküli brexit lehetősége. Ez azt jelentené, hogy egyik napról a másikra a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai lépnének érvénybe az Egyesült Királyság és az EU között - emlékeztetett Sky News cikke. Az autóipar termékere hirtelen tízszázalékos vám rakódna. Egy olyan piacon következne ez be, amelyen az autók alkatrészei keresztbe-kasul utaznak az országok között, mert máshol készül a motor, a sebességváltó, a fék stb.

A párizsi autókiállításra súlyos árnyékot vet ez a lehetőség. A rendezvényen megjelenő vállalatvezetők szinte egymás szavába vágva panaszkodnak arra, hogy szétzilálhatja gyártásukat és értékesítésüket a rendezetlen szakítás. Arra számítottak, hogy mire ez az őszi show megnyitja a kapuit, már láthatóak lesznek az Egyesült Királyság és az EU jövőbeli kereskedelmi viszonyának körvonalai, ám ehelyett teljes a bizonytalanság. A politikusok pókereznek egymással figyelmen kívül hagyva az üzleti világ figyelmeztetéseit - mire lehívják egymás blöffjeit a szétzilált autógyártás képe tárulhat eléjük.

A magyaroknak sem lesz könnyebb

A brexitnek a magyar autóiparra gyakorolt hatásaival kapcsolatban el kell választani a rövid és a hosszabb távú következményeket. A vállalatok jelenleg a munkaerőhiányt tartják messze legnagyobb gondjuknak (majdnem négyötödük ezt helyezi gondjai sorában az első helyre) - derült ki a PWC jelentéséből.

A második és harmadik helyen azonban a költségcsökkentési nyomás és az éleződő verseny helyezkedik el, amelyet erősen befolyásolhatnak a brexit említett hatásai. Egyes elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy a Nagy-Britanniából kitelepülő járműipari cégek egy része akár Magyarországra hozhatja termelését - ám ez csak hosszú évek múlva erősítheti a hazai autóipart.

Jelenleg a legtöbb iparági elemzés a válság óta nem látott visszaesést jósol az autóiparban. A brexit mellett Donald Trump vámháborúja és az emelkedő nyersanyag árak is kedvezőtlenül hatnak az iparágra. Ez viszont rövid távon rosszat jelentene a magyar gazdaságnak is: a hazai ipar nagyban támaszkodik a járműgyártásra, a GDP-ben már az is kifejti hatását, ha csak nyáron a szabadságok miatt leállnak a gyárak. A155 ezer dolgozót foglalkoztató ágazat adja a hazai GDP közel 5 százalékát, a feldolgozóipari kibocsátás több mint 30 százalékát, a termelés értéke pedig elérte a 25,3 milliárd eurót. Vagyis egy globális kiesés erősen lefelé ránthatja a hazai teljesítményt is.

Kína lehet a kiút?

Viszont lehet kiút a jelenlegi helyzetből: a Bloomberg elemzése szerint egyes vállalatok a kínai piacon remélhetnek növekedési lehetőséget az USA és Európa vergődése közben. A Toyota például nemrég jelentette be, hogy a Prius hibrid autó gyártási technológiáját Pekingben is meghonosítja, a Nissan Kínában látja jövendő legnagyobb piacát. Nem meglepő, hogy mindkét cég jelezte: ha a brexit keresztbe tesz nekik, érzékeny búcsút vehetnek Nagy-Britanniától.

Ugyanakkor ezek a vállalatok lekésték az ottani autópiac erős bővülését 2016-ban és 2017-ben, a következő időszak lassuló tempója megnehezíti terjeszkedésüket. Emellett Donald Trump, az Egyesült Államok garabonciás elnöke érezhetően kormánya kereskedelemkorlátozó intézkedései fő célpontjának tekinti Kínát. Az ebből fakadó gazdasági bizonytalanság szintén hátráltatja a beruházásaikat tervező autógyártókat.

A végeredmény - és ez jól érzékelhető volt a magyarországi autóipari menedzserek aggodalmaiban is - növekednek a költségek, miközben nem gyengül az öldöklő verseny, ami a már így is szerény, egy számjegyű profitrátát hajszál vékonnyá lapíthatja. Az említett vámháború és brexit mellett a technológiai fejlődés és a károsanyag-kibocsátási szabványok szigorúbbá válása is szorongatja az ágazat vállalatait. A Bloomberg publicistája szerint eljött az ideje, hogy az autógyártók újragondolják stratégiájukat.

A fotó forrása: Ronny Hartmann/AFP