A testület francia kérésre rendkívüli ülést tartott New Yorkban, helyi idő szerint még csütörtökön. "A Biztonság Tanács tagjai felkérik a nemzetközi közösséget, hogy támogassa Irak kormányát és népét, és tegyen meg minden tőle telhetőt, hogy enyhítsen a lakosság szenvedésein, amelyeket a jelenlegi konfliktus okoz" - mondta Mark Lyall Grant brit nagykövet, a BT soros elnöke.
A testület felháborítónak minősítette a jazidi, a keresztény és más kisebbségek üldözését, mondván, hogy ez emberiesség elleni bűncselekménynek minősíthető. Kérte, hogy mindenki nyújtson humanitárius segítséget az üldözötteknek. Ez a harmadik elítélő nyilatkozat a Biztonsági Tanács részéről az Iszlám Állam offenzívájának két hónappal ezelőtti megindítása óta.
Az ülés alkalmából az iraki ENSZ-nagykövet is cáfolta, hogy amerikai légitámadást hajtottak volna végre az Iszlám Állam ellen. Ilyen egyáltalán nem volt - jelentette ki Mohamed Ali el-Hakim. Előzőleg egy kurd forrás azt állította, hogy amerikai vadászgépek támadásokat intéztek a szélsőséges szervezet két állása ellen. Ezt a Pentagon is cáfolta.
Nagy-Britannia nem vesz részt semmilyen hadműveletben
Nagy-Britannia nem vesz részt semmilyen hadműveletben Irakban, beleértve az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges szervezet állásai elleni esetleges légicsapásokat is - közölte pénteken Londonban a brit kormányszóvivő.
Barack Obama amerikai elnök csütörtök este bejelentette, hogy engedélyezte Irakban az iszlamista szélsőségesek elleni légicsapásokat az amerikai alkalmazottak - katonák, diplomaták - védelmében, továbbá a vallási kisebbségek elleni népirtás megakadályozása érdekében humanitárius segítségnyújtást rendelt el.
John Kerry amerikai külügyminiszter közölte, Washington egyeztetni fog regionális szövetségeseivel és a nemzetközi közösséggel, hogy segítsen szembeszállni "az IÁ brutális ideológiájával, amely súlyos fenyegetést jelent Irakra, a térségre és az Egyesült Államokra nézve".
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtöki rendkívüli ülésen egyhangúlag elítélte az IÁ támadásait, és felkérte a nemzetközi közösséget, hogy támogassa Irak kormányát és népét, és tegyen meg mindent a lakosság szenvedéseinek enyhítése végett. Londonban pénteken Michael Fallon védelmi miniszter összehívta a kormány rendkívüli helyzetek idején ülésező válságstábját, a COBRA-t, amely megvizsgálja az Irakban kialakult helyzetet. Nagy-Britannia korábban javasolta, hogy az ENSZ BT vegye fel szankciós listájára az Iszlám Állam vezetőit.
A magyar külügy aggódik
A magyar Kormányt mélységes aggodalommal tölti el és a leghatározottabban elítéli azt a szélsőséges ideológián alapuló esztelen erőszakot, amely az úgynevezett Iszlám Állam (IS) terrorista szervezet iraki katonai előrenyomulásával az általános biztonsági helyzet romlását, valamint kifejezetten a vallási erőszak terjedése révén a teljes közel-keleti térség biztonságát és többek között az iraki keresztény közösségek puszta létét veszélyezteti - olvasható a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által az MTI OS-en keresztül kiadott közleményben, amelyben azt is hozzáteszik: kiemelt aggodalommal tölti el a tárcát, hogy Karakosh városa iszlám szélsőségesek általi elfoglalását követően az iraki keresztény közösség akár egynegyede is menekülésre kényszerült.
A KKM továbbá hangsúlyozza: "kiállunk Irak területi egysége és szuverenitása mellett, támogatjuk a szövetségi kormány erőfeszítéseit a terrorizmus ellen, valamint alkotmányos hatalmának visszaállítását az IS által elfoglalt területeken. Támogatunk minden olyan megoldást, amely megerősíti Irak területi egységét, és garantálja az Irakban élő valamennyi etnikai és vallási közösség, kiemelten a keresztény közösség létét és jövőjét".
Külügyi tárca szerint az iraki helyzetnek nincs pusztán katonai megoldása, a bagdadi kormánynak különbséget kell tennie a terroristák és jogaikért küzdő szunniták között. A válságot az elmúlt évek során kiépült demokratikus intézményrendszerre építve kell megoldani, bevonva a szunnita és a kurd közösségeket a hatalomgyakorlásba.
A KKM üdvözölte mind a parlament (szunnita) elnökének, mind Irak (kurd) elnökének megválasztását. A tárca reményei szerint a miniszterelnök megválasztásával Irak elindulhat a politikai stabilizáció útján. "Elismerjük a kurd autonóm régiónak a biztonság fenntartásában játszott szerepét, és bízunk benne, hogy a kurdisztáni vezetés továbbra is a stabilitást előmozdító erő lesz Irakban" - teszi hozzá a KKM közleményében.