A görög kormány szélsebesen éli fel az államkasszában lévő maradék forrásait, ezért Alekszisz Ciprasz miniszterelnök a csütörtökön kezdődő európai uniós csúcsértekezleten külön találkozni akar Európa legfontosabb vezetőivel - jelentette az athéni ekathimerini.com hírportál. A kérdés, amelyről egyeztetni akar egyszerű: hogyan lehetne pénzt keríteni a görög állam túléléséhez. Az országnak sürgősen szüksége van 3-5 milliárd euróra.

Ciprasz kedden felhívta Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, és felkérte, hogy szervezzen találkozót, amelyen kettejükön kívül Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande, francia államfő, Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság venne részt. A találkozót péntek reggel megtarthatják, zárójelbe téve, hogy európai tisztviselők nem sok értelmét látják a minicsúcsnak.

Hátha mégis úgy lehetne

Brüsszeli források szerint Ciprasz kezdeményezése hiba, mivel ahelyett, hogy külön tárgyalásokat kezdeményez egyes európai vezetőkkel, Görögország legnagyobb hitelezőivel, az eurótagállamokkal kellene zöld ágra vergődnie. Nem világos, mit akar ezzel elérni. Több pénzt csak a jelenleg a pénzügyminiszterek szintjén folyó technikai tárgyalások alapján remélhet. Ezeket nem lehet megkerülni a magasabb politikai döntéshozók bevonásával, mert a részletek ismerete nélkül nem lenne világos, hogy miről állapodnak meg.

Ciprasz egy olyan egyezség körvonalait akarja lefektetni, amely megmutatná, mit kell tennie a görög kormánynak ahhoz, hogy az ECB lehetővé tegye, hogy Görögország több hitelt vegyen fel - mondta egy a miniszterelnök környezetéhez tartozó forrás a Kathimerininek. A kormányfő kész elfogadni olyan reformelvárásokat, amelyeket az ország partnerei megfogalmaznak, beleértve ebbe a privatizációval kapcsolatos javaslatokat. Ugyanakkor a megszorítások ki vannak zárva. Az ECB azonban arra hivatkozik, amikor korlátozza Görögország finanszírozását, hogy alapszabálya szerint nem húzhatja ki a csődből az eurótagállamokat, mert ezt csak a többi eurózónás ország pénzéből tehetné meg.

Egy kis csőd még belefér

Az eurózóna tagállamainak pénzügyminiszterei (eurócsoport) kedden távkonferencián tárgyaltak a görögök javaslatairól - írta a Bloomberg. Az eddigi egyeztetéseken alig sikerült előrejutást elérni, így nem meglepő, hogy Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter (képünkön), az eurócsoport elnöke egy ciprusi rádióállomásnak arról beszélt, hogy Görögország korlátozhatja a tőkemozgásokat. Ez nem jelenté azt, hogy el kellene hagynia az eurózónát. (Másrészt pont úgy néz ki, mint egy államcsőd - a szerk.)

Megvizsgáltuk, hogy mi történhet, ha a közös európai valutát használó országok egyike súlyos bajba kerül - fejtegette. Ennek nem feltétlenül kell azzal járnia, hogy kilép a közösségből. Radikális lépéseket kell tennünk, a bankok egy időre zárva maradhatnak, miközben az országon belüli és a határokat átlépő tőkemozgásokat szigorú feltételekhez köthetjük. Végül is minden lehetséges forgatókönyvet át kell tekintenünk - indokolta, miért foglalkoznak ezzel a lehetőséggel.

Az EU, az ECB és az IMF szakértői a keddi egyeztetésen kifogásolták, hogy a görög kormány olyan egyoldalú lépéseket tesz, amelyeknek átláthatatlan hatása van a költségvetésre. Az athéni parlament szerdán szavaz az ország szociális válságának kezelésére hivatott kormányjavaslatokról, köztük az áram, az élelem és a lakhatás költségeinek támogatásáról. Emellett beterjesztették azt a könnyítést is, amelynek alapján 100 részletben törleszthetik adóhátralékukat az adóalanyok. Ez utóbbitól az adómorál javulását várják.