A júniusban hivatalba lépett olasz koalíciós kormány a költségvetési hiányt a hazai össztermék (GDP) 2,4 százalékában állapította meg jövőre és a rákövetkező évre. Az előző, baloldali kormány 0,8 százalékos hiánycéllal számolt jövőre és azt vállalta, hogy 2020-ra egyensúlyt teremt.
A piacok komoly nemtetszésüket jelezték pénteken az olasz tervekkel kapcsolatban. Emelkedett az olasz államkötvények hozama és gyengült a milánói értéktőzsde irányadó indexe.
Az előző olasz kormány azért kívánta csökkenteni a hiányt, hogy ezáltal is mérsékelje a GDP 131 százalékát kitevő államadósságot. A piacok attól tartanak, hogy ha az új kormány kitart álláspontja mellett és jelentősen növeli a hiányt, az ország közelebb kerül egy újabb adósságválsághoz.
Olaj a tűzre az olasz parlamenti alsóház költségvetési bizottsága elnökének az a kijelentése, hogy "Olaszország már megoldotta volna pénzügyi gondjait, ha lenne saját valutája".
Az euró részben erre a kijelentésre gyengült a dollárral szemben, délelőtt fél tízkor 1,1530 dolláron, 24 órával korábban még 1,16 dolláron állt.
Ugyanekkor a milánói értéktőzsde irányadó mutatója 1,5 százalékos mínuszban állt. A legnagyobb vesztesek a banki részvények voltak, így például az Intesa Sanpaolo 3,6 százalékos, az UniCredit pedig 3 százalékos gyengülést jelzett hétfői záróértékéhez viszonyítva.
A piacok megnyugtatására Giuseppe Conte miniszterelnök és helyettese, Luigi Di Maio később megismételte azt a hivatalos álláspontot, hogy Rómának nem áll szándékában kilépni az euróövezetből. A Facebook oldalán tett bejegyzésben Conte leszögezte, hogy Olaszországnak az euró a fizetőeszköze, és ettől nem lehet visszalépni. Az azt sugalló nyilatkozatok, miszerint ez másként is lehetne, "szabad és tetszőleges vélemények, amelyeknek semmi köze" a kormány politikájához.
Matteo Salvini, az olasz kormány másik miniszterelnök-helyettese ugyanakkor erősen kifogásolta, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke párhuzamot vont Olaszország és Görögország között. Juncker hétfőn úgy fogalmazott, hogy nem szeretné, ha a görög válság sikeres kezelése után ugyanolyan válság alakulna ki Olaszországban. Rámutatott,hogy a római kormány megváltoztatta az unióval egyeztetett költségvetési hiánycélt, és ha mások is ugyanezt kérnék, az az euróövezet végét jelentené. Szigorúnak kell lenni Olaszországgal, hogy nehogy veszélybe sodorják az euróövezet létét.
Salvini azzal vádolta Junckert, hogy "szavai és fenyegetései" miatt emelkedtek az olasz államkötvényhozamok. Kompenzációt kérhetnek az Európai Uniótól a hitelköltségek emelkedése miatt. "Készek vagyunk kártérítést kérni azoktól, akik ártanak Olaszországnak" - mondta Salvini, leszögezve, hogy a kormány számára az állampolgárok szükségletei a legfontosabbak, a költségvetés bírálatával nem állítják meg ebben.
A kép forrása: Pixabay.