Kedden újból Törökországban ültek össze az orosz és ukrán delegációk, hogy végre látótávon belülre hozhassák a több mint egy hónapja húzódó háború végét. Recep Tayyip Erdogan török elnök - aki mindkét féllel jó kapcsolatokat ápol - már a megszállás megkezdése előtt is igyekezett egy asztalhoz ültetni Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Most először tűnik úgy, hogy sikerülhet egy asztalhoz ültetni a két államfőt.

Az egyeztetés után mindkét delegáció tagjai pozitívan nyilatkoztak az eredményekről, és ezúttal nem csak a tárgyalások folytatásában sikerült megállapodniuk - derül ki a Guardian tudósításából. Nagyot fordult ugyanis a helyzet ahhoz képest, hogy a minap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter még azt nyilatkozta, hogy egyelőre kifejezetten kontraproduktív volna egy Putyin-Zelenszkij találkozó.

Elégedett felek

Vlagyimir Medisnyij, Oroszország főtárgyalója szerint a tárgyalások konstruktívak voltak, és emiatt Oroszország "két lépést is tesz a konfliktus de-eszkalációjának érdekében." Ezek közül az egyik, hogy az ukrán igényeket Putyin elé terjesztik, és így lehetővé válhat a találkozó, a másik pedig hogy minimálisra csökkentik a katonai jelenlétet Kijev, illetve az onnan északra fekvő Csernyihiv környékén.

A Kijev körüli visszavonulás egybecseng az elmúlt napok híreivel és az Egyesült Államok hírszerzésének információival is - írta meg a CNN.Zelenszkij főtárgyalója Mikhailo Podoljak is úgy véli most már lehetséges lehet az államfők találkozása, de szerinte jogilag még tisztábban kell megfogalmazniuk elvárásaikat.

A nyilvánosságra hozott részletek szerint, ahogy azt már korábban is többször elmondta Zelenszkij, Ukrajna katonai semlegességet vállalna. Elzárkózik attól, hogy csatlakozzon a NATO-hoz vagy bármilyen egyéb katonai szövetséghez. Az országba nem lehetne semmilyen bázist vagy csapatot telepíteni, és hadgyakorlatokat is csak felügyelettel végeznének.

Kijev preferenciái szerint az ország semlegességét és biztonságát az Egyesült Királyság, az USA, Kína, Törökország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország és Izrael garantálná. A felsorolt államok egy része elvileg már előre rábólintott a felelősségvállalásra. A tűzszünetnek része lenne továbbá egy 15 éves tárgyalási periódus, melyben a két fél közösen döntene a Krím-félsziget végleges sorsáról.

Ez utóbbi szintén nagy előrelépésnek hangzik ukrán szempontból, hiszen ha az oroszok nem vetették el a 8 éve általuk felügyelt terület státuszának újratárgyalását, az jelzés értékű lehet a jóval instabilabb lábakon álló Donyec-medencei "népköztársaságok" számára is. 

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.