A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Az Európai Bizottság ugyan üdvözölte, helyi szakértők azonban politikai szempontból végzetesnek minősítették a spanyol kormány tegnap bejelentett intézkedéscsomagját, amelyben adóemelésekkel és kiadáscsökkentésekkel összesen 65 milliárd eurót spórolnak meg a következő két és fél évben a költségvetési hiány leszorítása érdekében. Az egyik legfontosabb intézkedés, az áfa 18-ról 21 százalékra emelése homlokegyenest ellenkezik Rajoy választási ígéretével, miszerint nem fogják emelni az adókat. A kormányfő a megváltozott körülményekkel magyarázza a lépést, a közpolitikai kérdésekkel foglalkozó Francisco Longo professzor szerint azonban a kormányfő ezzel megszegte a tavaly őszi választáson a társadalommal kötött szerződését − idézte a szakértőt a Financial Times (FT). Véleményének a Madrid utcáin tüntető, a rendőrséggel esetenként heves összetűzésbe kerülő bányászok adtak nyomatékot.

Az intézkedések része, hogy csökkentik a munkanélküli-segélyt és kísérletet tesznek a túlburjánzott − a válság kezdete óta 290 ezer fővel nőtt − tisztviselői kar létszámának csökkentésére. A köztisztviselők elvesztik karácsonykor esedékes 14. havi bérüket, 20 százalékkal lefaragják a politikai pártok és a szakszervezetek állami támogatását, csökkentik a polgármesterek bérét és az önkormányzatok megengedett adósságállományát. Az államapparátussal összefüggő lépésektől összesen 3,5 milliárd euró megtakarítást várnak.

Megszüntetik a lakásvásárlások adókedvezményét és eladnak állami tulajdonban lévő repülőtereket, illetve a vasút bizonyos vagyonelemeit. Drasztikusan csökkentik az önkormányzati tulajdonban lévő cégek számát. Új adórendszert dolgoznak ki az energiaszektorra, miután az elmúlt években az államilag meghatározott áremelések nem fedezték az emelkedő költségeket. Ennek hatására 24 milliárd euró veszteség halmozódott fel az ágazatban, amelyet várakozások szerint szétosztva terhelnek rá a szolgáltatókra és ügyfeleikre.

A népharag azonban a mostaninál is magasabbra csaphat, ha igaznak bizonyulnak a spanyol bankoknak nyújtandó 30 milliárd − vagy szükség szerint több − uniós támogatás feltételeiről kiszivárogtatott hírek. Ezek szerint a spanyol bankoknak le kell értékelniük 67 milliárd eurónyi elsőbbségi részvényeiket és alárendelt kötvényeiket, azaz a pénzintézeteknek és befektetőiknek le kell nyelniük az ezzel kapcsolatos veszteséget, hogy az ne ömöljön a hitelt nyújtó eurózónás biztonsági alapra (ESM) nyakába. A helyzet azonban az, hogy ezeket az értékpapírokat kisbefektetők vették meg, akiket a válság előtt rábeszéltek arra, hogy bankbetét helyett ezekben fialtassák a pénzüket. Luis de Guindos pénzügyminiszter szerint nem szabadott volna rájuk erőltetni a kockázatos befektetéseket, és lehetőleg minimalizálni kell veszteségeiket. További feltétele lehet az ESM-hitelnek az unió szoros ellenőrzésének kiterjesztése a spanyol bankokra − ennek részeként az EU−ECB−IMF trojka negyedévente ellenőrizheti, hogyan teljesítik vállalásaikat.