A budapesti vezetés jelezte, hogy kész szorosabbra fonni Magyarország és Ausztria kapcsolatait az osztrák választások nyomán, amely a mérsékelt jobboldal győzelmét és a radikális jobboldal megerősödését hozta - emlékeztet az orosz állami támogatást élvező, többnyelvű sputniknews.com angol oldala. A portál megszólaltatja Norbert Freiherr van Handelt, akit a Habsburg-Lotharingiai-ház tagjaként mutat be.

Freiherr van Händel a teljes osztrák-magyar összefogás mellett áll, amely valójában összegyűjtené a száz éve összeomlott Osztrák-Magyar Monarchia volt államinak, tartományainak egy részét. Magyarán bevonná egy összefogásba Ausztrián és Magyarországon túl Csehországot, Szlovákiát, Horvátországot és Szlovéniát. Olyan országokat, amelyek végül is baráti kapcsolatokat ápolnak egymással.

Közép-Európa

Természetesen nem gondolja, hogy vissza lehet hozni a Habsburgok uralmát, ami akkor elbukott, de nézzünk csak szét egy pillanatra! - ajánlja. Ha ezt tesszük, akkor láthatunk egy gazdasági teret, amelyben egymással kulturálisan, tradicionálisan, a vallásuk és a közös történelem alapján összefonódó országok vannak. Ebben térségben szerinte szorosabb gazdasági és politikai együttműködésre van szükség.

Sőt, még ennél is továbbmegy egy kicsit. Ha az említett országokhoz hozzávesszük Észak-Olaszországot és a visegrádi négyes tagjaként Lengyelországot, akkor egy évszázadok óta összetartozó régiót láthatunk, amelyet Közép-Európában hívunk. Ez az Európai Unión belül úgy léphetne fel, mint egyfajta egységes államalakulat - fogalmazott.

Vége az óvatosságnak

És még itt sem állt meg a Habsburg-Lotharingiai-ház tagja az orosz állami hírportálnak nyilatkozva. Hogy világos legyen mire gondol, hozzátette az előbbiekhez, hogy ez az erőközpont ellen tudna állni az unión belül az állandó francia-német diktátumnak, amely felbőszíti a kisebb EU-tagországokat.

E megjegyzésével visszhangozta azt, amit egy német politikai elemző, Herbert Auinger mondott a Szputnyik német nyelvű portáljának. A politológus nem számít ugyan arra, hogy létrejön a Duna mentén egy új monarchia, de valószínű, hogy a közép-európai államok újrapozicionálják magukat az európai politikai és gazdasági viszonyrendszerben.

Egész Európában a pozíciók újrarendeződése várható - magyarázta Auinger. Ausztria szokásos óvatosságának máris vége és ne felejtsük azt a nagy változást, amit a brexit hoz! Egyre világosabb, hogy minden európai államnak, köztük Ausztriának is újra kell gondolnia, ki mellé áll és kit tart az ellenfelének, amikor a céljai elérésén dolgozik.

Mik az esélyek?

Miközben Sebastian Kurz, Ausztria várható következő kancellárja (képünkön) kizárta, hogy országát beléptesse a visegrádi csoportba, kijelentette, hogy Ausztria az Európai Unió egyik pillére - veszi át az esélylatolgatás fonalát a Habsburg-Lotharingiai-ház tagjától és a német politológustól az orosz állami hírportál.

Kurz hangsúlyozta, hogy jövendő kormánya szoros együttműködésre fog törekedni Franciaországgal és Németországgal, ugyanakkor hozzátette, hogy jó kapcsolatokra törekszik Kelet-Európával is. Ausztria a vezetése alatt hozzájárulhat az Európai Unióban kialakult feszültségek enyhítéséhez, de ez ez nem jelenti azt, hogy belépne olyan szervezetekben, mint a V4 vagy bármely ahhoz hasonló országcsoport.

(A nyitókép forrása: Reuters)