Európa az utóbbi másfél évben az 1970-es évek óta nem látott energetikai krízissel szembesül, talán ez is az oka, hogy az Európai Unió mintha már kevésbé lenne finnyás az azeri energiára.

A Oeconomus tanulmánya felhívja a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány alatt drasztikusan zuhant energiahordozó árak miatt lecsökkentek a kapacitásbővítési beruházások a szektorban.

A járvány utáni nyitás a válság előtti szintnél is magasabb keresletet okozott, a piaci egyensúlytalanság pedig energiaár-emelkedést idézett elő.

A tavaly kitört orosz-ukrán háborúra válaszul bevezetett energetikai szankciók tovább csökkentették a kínálatot, tovább hajtva ezzel az árakat. A szankciók következtében tavaly az Oroszországból Európai Unióba érkező kőolaj 90 százalékkal, a földgáz pedig a 80 százalékkal csökkent - mutat rá a tanulmány. 

Mindezek miatt az Európai Unió tagállamai jelenleg próbálják kiépíteni az energetikai együttműködéseket a környező országokkal, hogy a szankciók miatt kieső orosz energiaellátást pótolni tudják. Ennek keretében az Európai Bizottság többek között Azerbajdzsán felé fordult.

Magyarországot az utóbbi években heves kritika érte a kaukázusi országgal való együttműködésért, az energetikai krízis és a gazdasági realitások azonban az unió vezetését is hozzáállása megváltoztatására kényszerírtette.

 

 

 

Alijev Magyarországon. Fókuszban az energia

Azerbajdzsán Európa energiaellátásának kulcsországa” – írta közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán Viktor a Facebook-oldalán számolt be róla, hogy Ilham Alijev elnökkel tárgyal. A beszélgetés legfontosabb témáját az energia képezi.
Orbán Viktor a Facebook-oldalán számolt be róla, hogy Ilham Alijev elnökkel tárgyal. A beszélgetés legfontosabb témáját az energia képezi.

A tanulmány is utal rá, hogy  azeri elnök, Ilham Alijev hétfői magyarországi látogatásakor tehát kulcsszerepet játszhat a két ország közötti energetikai együttműködés megerősítése és a magyar energetikai cégekkel való tárgyalás.

Tavaly december közepén tengeri villamosenergia vezeték építéséről állapodott meg Azerbajdzsán, Georgia, Románia és Magyarország.

Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatában rámutatott, hogy a szankciók következtében az Európai Unió az energetika tekintetében „stratégiai vákuummal” szembesül, ezért szükség van az alternatív források kiaknázására. Az 1195 kilométer hosszú vezeték a világ leghosszabb tenger alatti szakaszával fog rendelkezni, és a Kaszpi-tengeren termelt zöld áramot fog szállítani Georgián keresztül az Európai Unióba.

A tervezett villamosenergia vezeték vonala. Fotó: Oeconomus
A tervezett villamosenergia vezeték vonala.
Kép: Oeconomus

A világ jelenlegi leghosszabb tengeralatti vezetékét két éve állították üzembe, és az Egyesült Királyságot köti össze Norvégiával. A Fekete-tenger mélyén húzódó kábellel Azerbajdzsán nemcsak hazánkat és Romániát, hanem az egész kelet-közép-európai régiót és a Balkán-félszigetet képes lesz ellátni olcsó, megújuló forrásból származó villamos energiával. Az Európai Bizottság 2,3 milliárd euró forrást biztosít a projekt megvalósítására. A beruházás megvalósíthatósági tanulmányának 2,5 millió eurós költségét a Világbank fedezi, ami várhatóan idén fog elkészülni. A beruházás megvalósítása várhatóan 3-4 évet vesz igénybe.

Von der Leyen és Alijev
Von der Leyen és Alijev

Az Európai Bizottság 2021-ben készítette el a Gazdasági és Beruházási Tervezetét a Keleti Partnerség elősegítésére. Ennek keretében 17,3 milliárd euró keretösszeg áll rendelkezésre az energetikai, infrastrukturális és kereskedelmi projektek támogatására.

Az Oeconomus emlékeztet Ilham Alijev azeri elnök tavalyi bejelentésére, amely szerint a következő években jelentősen bővítik az ország zöldenergia portfólióját, melynek 2027-re a 80 százaléka exportra fog termelni. 

A megújuló energiaforrások mellett a fosszilis energiahordozókban is bővelkedik a kaukázusi ország. 2017-ben 7 milliárd hordónyi kőolajjal ekvivalens tartalékkal rendelkeztek, mely a globális tartalék 0,4 százaléka. Ezzel a világ 20. legnagyobb kőolajtartalékát birtokolták.

Azerbajdzsán földgáztartaléka becslések szerint 1300 milliárd köbméter. A kaukázusi ország területén található a világ egyik legnagyobb egybefüggő földgázmezője, a Shah Deniz. Ennek a lelőhelynek köszönhetően 2007-ben váltak nettó földgázexportőrré. A Déli Földgázvezetéken (Southern Gas Corridor) keresztül 2021-ben 8,2 milliárd köbméter földgázt szállított a kaukázusi ország az Európai Unió területére. Tavaly ez az érték 11,3 milliárd köbméterre nőtt, idén pedig várhatóan eléri a 11,6 milliárd köbmétert. A teljes azeri gázexport 24 milliárd köbméter. Azerbajdzsán a földgázkitermelését 2017-óta 45 százalékkal bővítette, gázexportjuk pedig 2012-óta a duplájára nőtt.

Nyilvánvalóan a kis kaukázusi ország nem lesz képes teljes mértékben a kieső orosz kőolaj és földgáz pótlására, de az olcsó energiahordozók és biztos villamosenergia-ellátás révén már így is az Európai Unió egyik legjelentősebb beszállítójává vált.

A megduplázott azeri földgázszállítás a tavaly robbanás okozta sérülés miatt leállt Északi Áramlat vezetékek kapacitásának 30 százalékát tudná kiváltani. 2027-re a Kaszpi-tenger és Európa közötti földgázszállítást évi 20 milliárd köbméterre tervezik növelni. A Déli Földgázvezeték bővítésének a költségeit 33 milliárd dollárra becsülik. A csővezeték jelenlegi tulajdonosa a brit BP olajipari vállalat, amely egyedül nem lenne képes a kapacitásbővítésre, így lehet számítani az Európai Bizottság anyagi támogatására.

Kövesse az Economx.hu-t!

Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!