A 60 éves Bailey, akinek megbízatása nyolc évre szól, a 325 éve alapított Bank of England 121. kormányzója lesz, és a kilencedik azóta, hogy az addig kereskedelmi intézményként működő jegybankot 1946 márciusában az akkori munkáspárti kormány államosította.

Bailey az FCA élén 59 ezer nagy-britanniai bejegyzésű pénzügyi szolgáltató cég tevékenységének felügyeletéért felelős.

Kapcsolódó

Mark Carney, aki előzőleg a kanadai jegybank kormányzója volt, 2013. július 1-jén vette át a Bank of England irányítását, és eredetileg 2018-ig, vagyis öt évre vállalta a megbízatást, jóllehet a brit jegybanktörvény alapján nyolc évig, 2021-ig maradhatott volna a posztján. Carney azonban 2016-ban, a brexitről döntő népszavazás után bejelentette, hogy korábbi vállalásánál egy évvel tovább, 2019-ig marad tisztségében, mert szeretne hozzájárulni az Egyesült Királyság és az Európai Unió új kapcsolatrendszerének rendezett kialakításához.

Tavaly szeptemberben Philip Hammond akkori pénzügyminiszter közölte, hogy Mark Carney a távozás eredeti halasztott időpontjánál fél évvel tovább, 2020. január 31-ig tölti be a Bank of England kormányzói tisztségét, biztosítandó a brexitfolyamat zökkenőmentességét. A jelenlegi tervek alapján azonban az Egyesült Királyság január 31-én lép ki az Európai Unióból, vagyis a váltás a Bank of England élén éppen a brexit napján lett volna esedékes.

Március 16-án jön a váltás

Sajid Javid pénzügyminiszter az új kormányzó kinevezését bejelentő pénteki nyilatkozatában közölte: Mark Carney erre tekintettel vállalta, hogy 2020. március 15-ig ellátja a Bank of England kormányzói feladatait, és Andrew Bailey március 16-án veszi át a tisztséget.

A kanadai Carney, akinek személyében először áll külföldi vezető az 1694-ben alapított Bank of England élén, többször kivívta a kormányzó brit Konzervatív Párt brexit-párti szárnyának haragját azzal, hogy az EU-népszavazás kampányában, és a referendum óta is rendszeresen felhívta a figyelmet a brexit gazdasági kockázataira. A keményvonalas tory brexittábor egyik frontembere, Jacob Rees-Mogg - aki jelenleg a Boris Johnson miniszterelnök vezette kormány parlamenti tevékenységének összehangolásáért felelős kabinetminiszter - egy ízben "a félelemkeltés főpapjának" nevezte a Bank of England kormányzóját.

Carney azonban rendre visszautasította ezeket a vádakat, azzal az érvvel, hogy ha a Bank of England egy adott tényezőről megállapítja, hogy az kockázatot jelent a brit gazdaságra, törvényben előírt kötelessége, hogy erre felhívja a figyelmet.

Radikális monetáris enyhítés volt a válasz a népszavazásra

Carney vezényletével a Bank of England radikális monetáris enyhítési programmal reagált a 2016-os bexit-népszavazás eredményére. Még abban az évben 0,25 százalékos történelmi mélypontra csökkentette alapkamatát az addigi 0,50 százalékról, amely szintén mélységi rekord volt, emellett 435 milliárd fontra (170 ezer milliárd forintra) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról, és külön tízmilliárd fontos eszközvásárlási programot hirdetett vállalati kötvényekre. Azóta a Bank of England két kamatemelést hajtott végre, jelenlegi alapkamata 0,75 százalék.

A pénteken kinevezett utód, Andrew Bailey 2016 óta áll a brit pénzügyi felügyelet élén, de előtte 31 évet töltött a Bank of England különböző tisztségeiben. Helyettes kormányzóként tevékenykedett 2013 és 2016 között, 2004-től 2011-ig pedig a bankjegykibocsátásért felelős vezérigazgató - a máig használt klasszikus elnevezéssel a Bank of England főpénztárnoka - volt, és ebben az időszakban az ő aláírása szerepelt az újonnan forgalomba kerül bankjegyeken.