Immár Svájc sem a korlátlan banki biztonság országa többé, legalábbis hírnevében, miután gyakorlatilag összeomlott a második legnagyobb bank, a Credit Suisse. Igaz persze, hogy már messze nem csak svájci volt az az intézmény: egy multinacionális óriás, a londoni, new york-i és más nagy pénzügyi központok egyik fő szereplője.

Érett az összeomlás

A nagy múltú intézmény több éve súlyos gondokkal küzdött és veszteséget halmozott: befektetési banki üzletága rendkívül kockázatos tőkeáttétes ügyleteket finanszírozott, melyeken jelentős veszteség keletkezett, emellett pénzmosási ügylet is zajlott a bank érintésével, valamint több, kisebb botrányra és fény derült. Ezeknek köszönhetően a bank már tavaly óriási veszteséget halmozott fel, a bizalom megingott. Eddig is lehetett tudni, hogy átalakításra lesz szükség, de a bizalom most hirtelen elfogyott az amerikai SVB csődje után.

Múlt szerdán a svájci jegybank 50 milliárd frankos likviditási kerettel próbálta életben tartani a bankot, de ez már nem segített rajta: a bizalmatlan betétesek, köztük nagyobb alapok is, elvitték a megingott bankóriásnál lévő eszközeiket. Hétvégére a Credit Suisse gyakorlatilag összeomlott, a piacok hétfői nyitása előtt kellett megoldást találni az ügyre.

Két lehetőség

A sima csőd és felszámolás szóba se jöhetett a bank mérete és a nemzetközi pénzügyi rendszerben betöltött szerepe miatt, így két lehetőség adódott: vagy átveszi a legnagyobb svájci bank, az UBS, vagy a svájci állam tulajdonába került a részvényesek kártalanítása nélkül, hisz az új tulajdonosnak óriási pénzeket kell befektetni a bank rendbetételéhez.

Az UBS általi átvétel jobb megoldásnak tűnt, miután így a részvényesek 22 Credit Suisse részvényük után kapnak 1 darab UBS részvényt, ami több a semminél. Vasárnap este a megegyezés létre is jött, így nagyjából 3 milliárd frankot ad az UBS a csődbe ment bankért, ami kevésnek tűnhet, de ha figyelembe vesszük, hogy milyen költséget és kockázatot vesz a nyakába, akkor kiderülhet, hogy még túl megterhelő is lehet neki az átvett csődtömeg, ezért a svájci jegybank és a svájci költségvetés bizonyos összegeket biztosít, melyeket baj esetén az UBS igénybe vehet.

Drámai intézkedések

A helyzet drámai mivoltát jelzi, hogy a svájci törvényeket még vasárnap módosítani kellett, hogy az USB részvényeseinek ne kelljen szavazni az ügyletről, hogy vasárnap le lehessen azt bonyolítani. Rosszul vélhetően nem járnak, az UBS részvényesek, hisz bankjuk óriási piachoz jut. Ami még drámai lépés: a kielégítési sorrendben elvileg a részvényesek előtt álló kötvényesek elbukják pénzüket, így előfordulhat, hogy még perek fogják színesíteni az ügyletet. Kétségkívül a kötvényesek a részvényesekhez hasonlóan régóta tudták, hogy nagy bajok vannak a banknál, így eladhatták papírjaikat: azok vásároltak belőlük, akik bíztak a bank túlélésében, így vállalták a kockázatot.

Az ügylettel elvileg megoldódik a probléma, a kérdés az, hogy a bizalom mennyire rendül meg más bankok irányában. A világ nagy jegybankjai mindenesetre jelezték, hogy monitorozzák bankrendszerüket, azok összességében stabilak, és bármikor készek beavatkozni, ha ez szükséges, ahogyan ezt a járvány idején is tették.

Gyenge forint, zuhanó olaj-, és gázár

A piaci reakciók hétfő délelőtt óvatosak: fellélegzésről egyelőre nincs szó, a tőzsdeindexek és a bankrészvények esnek, de viszonylag kis mértékben. Ezt az is indokolhatja, hogy azok az alapok, akiknek le kell írniuk Credit Suisse kötvényeiket, kénytelenek más eszközüket eladni, hogy fedezzék a veszteséget. A hazai tőzsdén az OTP nagy eséssel indított, ára 9000 forintig süllyedt. A forint a mostanában megszokott módon igen gyenge, egy euróért több mint 400-at kell adni belőle.

Ami pozitívum, az az energiaárak csökkenése. Az olajár újabb 3 százalékkal esik, a Brent hordóját 70 dollárért lehet megvásárolni, az európai TTF tőzsdén pedig a gáz ára megawattóránként immár 40 euró alatt is mutatkozott, ami újabb mélypont 2021 óta.