A globális bankok lépéseket tesznek a háború és az elszabadult infláció szélesebb körű hatásainak kivédésére, mivel a központi bankok elkezdték leállítani a pénzpumpát, amely több mint egy évtizeden át életben tartotta őket. 

Bankárok, elemzők és befektetők a Reutersnek azt mondták, hogy ha a politikusok és a kormányok arra számítanak, hogy a pénzintézetek saját hitelcsapjaik megnyitásával segítenek majd a recesszió elhárításában, akkor csalódniuk kell.

A bankoknak gyorsan meg kell birkózniuk az üzleti tevékenység kockázatának erőteljes növekedésével, mivel a vállalati és lakossági hitelfelvevők magasabb költségekkel szembesülnek, ami miatt egyre kevesebb szereplő akar eladósodni. Eközben az orosz-ukrán háború a recesszió szélére sodorta Európát, főként a bankrendszert: veszteségeket okozott többek között a francia Societe Generale és az osztrák Raiffeisen bankok számára.

A francia Credit Agricole és az olasz UniCredit szintén képzett céltartalékot a háborúval kapcsolatos veszteségekre, de a hatások – bár Európában a legerősebben érezhetők – az egész világon éreztetik hatásukat.

"A háború és annak hatása az árinflációra megváltoztatja a játékot" - mondta Carsten Brzeski, a holland ING bank közgazdásza, aki szerint "a fogyasztóknak évekbe telik, mire visszanyerik az infláció miatt elveszített vásárlóerejüket. Ez a vállalatokat is érinteni fogja".

Több elemző már áprilisban figyelmeztetett, hogy az eszközvásárlási program, valamint a nagy leírások miatt több bank bedőlhet.

A befektetők egy részét nyugtalanítja, hogy a banki mérlegeken máris repedések mutatkoznak: a JP Morgan, a Barclays, a HSBC, a Morgan Stanley, a Bank of America, a Credit Suisse és a Citi tőkepufferei 2022 első három hónapjában csökkentek. A kötvények 40 éves aranykorának elhúzódó vége sok bank számára fájdalmas veszteségeket okozott, míg mások szintén problémás adósságokat halmoztak fel a világméretű kereskedelmet megbénító és világszerte vállalkozások ezreit csődbe vivő világjárvány után.

Egyes bankok a tőkekiesésükre való tekintettel elvetették az olcsón értékelt részvények visszavásárlására vonatkozó terveiket, annak ellenére, hogy a volatilis pénzügyi piacok által támogatott, egészséges befektetési banki nyereséget könyvelhettek el.

"Hatalmas visszavásárlásokra számítottunk, majd hirtelen ezeket törölték vagy mérsékelték" - mondta Barrington Pitt Miller, a Wykeham Overseas Advisors befektetési igazgatója a Reutersnek.

Míg a kamatlábak emelkedése elméletileg jó hír a bankok számára, mivel így általában növelhetik árrésüket és profitjukat, 2022-ben a helyzet nem ilyen egyértelmű.

A Federal Reserve szerdai történelmi jelentőségű, 50 bázispontos kamatemelése azt jelezte, hogy a világ legnagyobb gazdasága jobban aggódik az infláció miatt, mint a növekedés megtorpanása miatt. Európában pedig a hitelfelvételi költségek hasonló irányba mozognak. Az Európai Központi Bank már júliusban kamatot emelhet, míg a Bank of England csütörtökön 25 bázisponttal 1 százalékra emelte a kamatokat, és arra figyelmeztetett, hogy Nagy-Britanniát a recesszió és a 10 százalék feletti infláció kettős veszélye fenyegeti. Magyarországon a jegybank már 5,4 százalékra emelte az alapkamatot.

Az emelkedő kamatlábak segíthetnek néhány hitelezőnek a kötvénypiaci esések ellensúlyozására kötött fedezeti ügyletekből származó bevételek révén, de arra is kényszerítik a pénzintézeteket, hogy szigorítsák az ügyfélellenőrzéseket, mivel sok cégnek és magánszemélynek nehézséget okozhat majd a hitelek, hitelkártyák és jelzáloghitelek törlesztése.

Az EY előrejelzése szerint az európai hitelek 3,4 százaléka marad kifizetetlen idén, és 2023-ban ismét emelkedik a nem teljesítő hitelek aránya. Ez jóval magasabb, mint a tavalyi 2,4 százalék, bár nem éri el az euróövezet adósságválságának nyomán tapasztalt nemfizetési szintet. A hitelpiac bővülése általánosságban lassul.

A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint az eurózóna növekedése idén mindössze 2,8 százalék lesz, szemben a 2021-es 5,3 százalékkal, és a növekedés 2023-ra várhatóan tovább lassul, 2,3 százalékra. Ráadásul e forgatókönyvek még nem számoltak azzal, hogy az EU szerdán az eddigi legszigorúbb szankciókat javasolta Oroszországgal szemben, beleértve egy fokozatos olajembargót, amely újabb nehézségeket okozhat mind a hitelfelvevők, mind a bankok számára.