Olaszország egyszeri különadót vet ki a bankok megemelt kamatlábakból származó nyereségére és az így befolyt összeget a jelzáloghitelesek támogatására kívánja fordítani.

40 százalékos elvonás

Az adó alapja a hitelkamatlábak és a betéti kamatlábak közötti különbözetből, a kamatmarzsból származó nyereség, mértéke 40 százalék lesz. A különadót csak a 2023-as eredményre vetik majd ki – adott hírt róla az MTI a Reuters alapján.

A Bank of America elemzőinek számítása szerint a különadó a bankok kamatjövedelmének 2-9 százalékát viheti el és 2-3 milliárd eurós bevételt hozhat az olasz költségvetésnek.

Az olasz kormány már több alkalommal bírálta a bankokat, amiért az utóbbi időkben megemelkedett kamatszintet csak a hitelezésnél alkalmazzák, a betéti oldalon viszont nem. Lépésre azonban csak a bankok rekordnyereséget mutató legfrissebb eredménybeszámolóit követően szánta rá magát a kabinet.

Elég csak megnézni a bankok első fél évi nyereségét, (...) hogy lássuk, hogy nem néhány millióról, hanem (...) milliárdokról van szó

– mondta Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes hétfőn késő este egy római sajtótájékoztatón.

Az Intesa Sanpaolo bevételét például a múlt hónap végén közzétett jelentése szerint a megnövekedett kamatkülönbözet 13,5 milliárd euróval emelte meg. Minden olasz bank nagyobb nyereségről adott jelentést és megemelte éves profitcélját is.

A bankszektor árfolyamindexe a milánói tőzsdén a bejelentésre több mint hét százalékkal esett kedden délelőtt. A legnagyobb olasz bank, az Intesa Sanpaolo SpA részvénye nyolc százalékkal is csökkent.

Magyarország és Spanyolország is hasonló különadót alkalmaz, igaz az olaszok most egyszeri alkalomról beszélnek.

2024-ben is velünk lesznek

A Magyar Közlönyben 2023 május 31-én éjszaka jelent meg a kormány 206/2023. (V. 31.) Korm. rendelete az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról címmel egy jogszabály, amely szerint a különadók 2024-ben is velünk lesznek, mert a jogszabály 2025 január elsejéig hatályos. Változást jelent, hogy a bankok állampapír vásárlással akár meg is felezhetik a különadójukat.

2024-ben a bankokat és pénzügyi vállalkozásokat terhelő extraprofitadó alapja a 2022-es adózás előtti eredmény marad. Az adóalapot

  •  csökkenti a 2022-ben osztalékbevételként kimutatott összeg,
  • csökkenti a 2022-ben nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereség,
  • növeli a 2022. adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt bankadó, tranzakciós illeték és extraprofitadó.

Erre reagált a Bankszövetség is anno, és kérte a különadó mihamarabbi kivezetését, hiszen a bankszektor tőkearányos nyereségessége messze elmarad az inflációtól.

A nyereségadó természetes alapja a nyereség. A bankszektor tőkearányos nyereségessége messze elmarad az inflációtól, így szektor szinten extra profitról nem lehet beszélni. Az adórendszernek átláthatónak, egyszerűnek és versenysemlegesnek, a különadóknak pedig ideigleneseknek kell lenniük. A szabályrendszer folyamatos változtatása, az átmeneti intézkedések hosszú távú fenntartása csökkenti a befektetői bizalmat és hazánk versenyképességét

– fogalmazták meg.>

 

Megszorítás és különadók: igazán nagy csomagot rakott össze az Orbán-kormány

Igazán nagy fába vágja a fejszéjét a magyar kormány: két év alatt a GDP több mint 7 százalékát elérő beavatkozásra vállalkozik az adóbevételek erőteljes növelésével és az állami kiadások határozott megvágásával. Kérdés azonban, hogy a híres-hírhedt Bokros-csomaggal felérő beavatkozás elég lesz-e a két kitűzött cél eléréséhez, azaz a rezsicsökkentés megvédésére és a haderő gyorsabb fejlesztésére. Bővebben --->