A kínai jüan elmúlt hetekben elszenvedett értékvesztése miatt a kínai lakosság megrohamozta a bankokat, hogy megtakarításaikat dollárra váltsák, s ezzel maguk is hozzájárulhattak a kínai deviza további gyengüléséhez - írja a Wall Street Journal. A lakosság dolláréhsége akkora, hogy egyes kínai kereskedelmi bankokban hiány alakult ki dollárból, s a tranzakciókat csak akadozva tudják teljesíteni.
A jelenleg hatályos kínai szabályozás szerint egy magánszemély egy évben legfeljebb 50 ezer dollár értékben vásárolhat külföldi devizát. Mivel a korlátozás naptári évre szól, ezért sokan igyekeztek az új naptári évben kihasználni a számukra újból megnyíló újabb lehetőséget a dollár vásárlására - írja a lap.
A Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank beszámolója szerint az elmúlt három hétben ettől függetlenül is jelentősen megnőtt a lakosság devizakereslete, ebben az időszakban a jüan mintegy 2 százalékkal értékelődött le a dollárral szemben. A bank a hét végén kapott figyelmeztetést a kínai központi banktól, amelyben az a várhatóan kialakuló dollár készpénz hiányra, s annak következményeire figyelmeztet. A dollárhiány miatt a Kínai Ipari és Kereskedelmi Banknál az ügyfeleknek jelenleg négy napot kell várniuk arra, hogy átváltási megbízásuk teljesüljön, ez a normál üzletmenet mellett eddig legfeljebb egy napot vett igénybe.
Egy másik, hongkongi kereskedelmi banknál dolgozó forrás úgy becsülte a lapnak nyilatkozva, hogy a kínai lakosság által decemberben megvásárolt dollár mennyisége meghaladhatta a tavaly júniusi csúcsot is, amikor szintén hatalmas mértékben menekítették amerikai devizába megtakarításaikat a kínaiak. A kínaiak dollárvásárlási lázához jelentősen hozzájárult a múlt évben többször is végrehajtott jüan leértékelés.
Amint lehetővé vált január elsején, én a feleségem és szüleink azonnal átváltottuk a számunkra összesen lehetséges, összesen 200 ezer dollárnyi jüanunkat dollárra - mondta Harry Hou, egy a pénzügyi szektorban dolgozó szakember a lapnak. Szerinte idén a legnagyobb kockázat nem a részvények lesznek a kínaiak számára, hanem a kínai deviza árfolyama. A múltban már volt rá példa, hogy a kormányzat jelentősen hagyta gyengülni a kínai devizát, a 90-es években volt, hogy 8 dollárról egészen 5 dollárig esett a jüan árfolyama - tette hozzá.
A kínai devizatartalék a lakossági vásárlások és a kínai jegybank intervenciói miatt tavaly decemberben hároméves mélypontra, 108 milliárd dollárra esett. Eközben a kínai kormányzat igyekszik megnyugtatni a lakossági kedélyeket. Vasárnap az állami hírügynökség terjedelmes szerkesztőségi cikkben óvta a lakosságot a további dollárvásárlástól, mondván, a Kínában eladott dollárban denominált befektetési termékek hozama hosszú távon eddig jócskán elmaradt a jüanban denominált eszközökétől.
A kormányzat e mellett igyekszik megnehezíteni a dollárvásárlást, nemrég új felügyeleti rendszert vezettek be. Ezzel azt próbálják megakadályozni, hogy a nagyobb megtakarítással rendelkezők rokonaik és ismerőseik kvótáját kihasználva próbáljanak meg a megengedettnél nagyobb mennyiségű dollárt vásárolni a bankokban. E mellett megpróbálják a külföldön forgalomban lévő jüan kamatait felfelé nyomni, hogy ezzel is megdrágítsák a további jüan áresésre játszó pozíciók kiépítését.
Ezzel persze nem sikerült csökkenteni a leértékelési várakozásokat. A Wall Street Journal szerint nem egy kínai exportőr van, aki megpróbálja kínai beszállítóival szemben kitolni a fizetési határidőket, így lehetővé válik ugyanis számukra, hogy később váltsák csak át az exportból származó dollárjukat jüanra. Bár a kínai exportőr cégeknek átváltási kötelezettségük van, azonban az egyelőre nincs szigorúan meghatározva, hogy ennek mikor kell eleget tenniük. A lapnak nyilatkozó egyik ilyen cég vezetője szerint csak januárban eddig extra 2000 dollárt keresett azon, hogy később váltotta át dollárját jüanra.