Hacsak nem következik be valamilyen előre nem látott fejlemény, akkor Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke átsasszézhat következő kormányzati ciklusába. Akár visszaszerezheti kétharmados többségét is és biztosan megerősíti szimbolikus vezető pozícióját az Európában terjedő illiberális politikai erők élén - kezdi az amerikai The New Republicban megjelent cikkét a Melissa Hooper, a Human Rights First jogásza.

Vádak

A kormányfővel szemben számos korrupciós vád fogalmazódott meg az elmúlt nyolc évben, ám a szavazás közeledtével szabályosan záporoznak az ügyek - utalt a szerző az elmúlt hetek botránysorozatára. Ezt követően felsorolja a konkrét ügyeket. Kezdi az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) vizsgálatával az Elios-ügyben, amely szerint a cég manipulált közbeszerzéseken nyert megbízást közvilágítás-korszerűsítésekre, és a vizsgálat szerint jelentős költségvetési csalás történt.

Folytatja a Magyar Nemzetben megjelent cikkel, amely szerint az FBI 1300 milliárd forint uniós támogatás kormányközei kezekbe "terelését" és offshore csatornákon át történt átmosását vizsgálja. Végül megemlíti a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos tényfeltáró cikkeket, amelyekből kiderült, hogy az Orbán-kormányhoz közel álló közvetítők segítségével több száz gyanús orosz és arab személy kaphatott schengeni vízumot.

Nem sok történt

Eddig nem sokat tett az USA annak érdekében, hogy visszaszorítsa az Európa határain belül egyre erősödő egyeduralmi tendenciákat, amelyek növekvő biztonsági kockázatot jelentenek - véli a cikkíró. Az EU semmit sem tett az alapvető emberi jogokat sértő magyarországi intézkedésekkel szemben. Az Európai Bizottság leginkább csak "dialógust" folytat a budapesti kormánnyal a vitatott intézkedésekről.

Eközben a jobboldali egyeduralmi törekvések terjednek Kelet-Közép-Európában. Lengyelország radikális jobboldali kormánya a magyar modellt követve tépázta meg a demokratikus intézményrendszer az alkotmánybíróságtól a médián át a jogszolgáltatásig. Aggodalomra ad okot az is, hogy a szocialista rendszerben kinevezett vezetők leváltása címén kirúgták a tapasztalt hírszerző tiszteket, utat nyitva az orosz titkosszolgálati befolyás előtt.

Romániában a kormány arra készül, hogy felhígítja a korrupcióellenes jogszabályokat, Csehországban újraválasztották az oroszbarát, bevándorlásellenes államfőt, Milos Zemant. Az amerikai publicista mindezek alapján úgy látja, hogy az Orbán Viktor kormányzását jellemző intézkedések egyre több helyen találnak követőre Európában, szavazatokat hoznak az ezeket alkalmazóknak és összességében a demokratikus normák megváltoztatásához vezetnek.

Be lehetne tartani

Az Egyesült Államoknak elvileg minden eszköze megvan ahhoz, hogy visszatartsa ezeket az országokat attól, ami felé elindultak. Hooper szerint a magyar kormányfő számol az USA befolyásával, hiszen a brit mérgezési ügy miatt a jó orosz-magyar kapcsolatok ellenére kiutasítottak Magyarországról egy orosz diplomatát. Emellett a budapesti kormány évek óta erős lobbisták tevékenységét finanszírozza Washingtonban.

Az amerikai kitiltási ügy 2014-ben hatásos volt - véli a cikkíró. Akkoriban korrupciós vádak miatt néhány magyar tisztviselőt felvettek arra a listára, amelyen azok szerepelnek, akik nem kaphatnak beutazási vízumot az USA-ba. Ez visszafogta a kleptokrácia működését Magyarországon, így az a legkevesebb, hogy az amerikai kormánynak szóban figyelmeztetnie kellene a magyar vezetést például a július NATO-csúcsértekezleten.

Kemény eszközök

Még keményebb fellépést tesz azonban lehetővé a 2016-ban elfogadott Magnyickij-törvény (Global Magnitsky Act), amely utat nyit azelőtt, hogy a washingtoni vezetés szankciókkal, vízumtilalmakkal és az amerikai érdekeltségben lévő bankok használatának tilalmával sújtson olyanokat, akik komolyan megsértették az emberi jogokat vagy korrupcióval vádolhatók.

E törvény számos lehetőséget kínál arra, hogy a washingtoni kormány az Orbán-kormány környékén burjánzó kleptokrácia és nemzetközi korrupció alapján lépéseket tegyen. Például szankciókkal sújthatja azokat a közvetítőket, akik a letelepedési kötvényekkel segítették európai vízumhoz juttatni az orosz érdekeket szolgáló lobbistákat, illetve Bassár el-Aszad szíriai elnök köreihez tartó személyeket.

Hasonló a helyzet számos további gyanús üggyel, köztük a paksi bővítéssel, amelyre közbeszerzési eljárás nélkül kapott megbízást az orosz beruházó. A lényeg az, hogy a Magnyitskij-törvény alapján elkerülhető, hogy az amerikai kormány nyíltan szembe kerüljön egy NATO-szövetségesével, miközben komoly nyomást gyakorolhat rá.

"Gyengéd" befolyás

Az intézkedések ugyanis nem közvetlenül a budapesti vezetést céloznák, hanem csak meghatározott személyeket vennének célkeresztbe. Ezzel visszaszoríthatnák az orosz befolyást és megüzenhetnék Orbán Viktornak, hogy tartózkodnia kellene illiberális vállalkozása folytatásától.

További előnye a speciális törvény alkalmazásának, hogy megtörhetnék a magyar-lengyel euroszkeptikus dacszövetséget is. Orbán Viktor azonnal bejelentette vétóját, amikor kiderült, hogy az Európai Tanács megvonhatja Lengyelország uniós szavazati jogát az igazságügyi reform miatt. Ha azonban az amerikai szankciók kellő nyomást gyakorolnak rá, újragondolhatja, mik a hosszabb távú érdekei - derül ki Hooper érveléséből.

A fotó forrása: Pixabay