Nem a brit és az EU képviselőinek egymást követő tárgyalási fordulóit, nem a két hét múlva esedékes informális uniós csúcsértekezletet, hanem a brit Konzervatív Párt szeptember végi kongresszusát tartják a következő hetek legfontosabb eseményének a brexittel kapcsolatban a brüsszeli diplomaták - derül ki a Bloomberg beszámolójából. Theresa May miniszterelnöknek ugyanis ezen kellene felmutatnia valamilyen eredményt a brexit levezénylésével kapcsolatban, amire aligha lesz képes.

Brüsszeli folyosói pletykák szerint az uniós vezetők adni fognak neki némi segítséget azzal, hogy szeptemberi értekezletükön elkötelezik magukat a válás utáni szoros biztonsági és külügyi EU-brit együttműködés mellett. Így May elő tud majd állni valamilyen eredménnyel. A kritikus kérdés azonban a felek kereskedelmi kapcsolata a brexit után, amelyben a kormány és a konzervatív brexiterek ellentétes állásponton vannak, és az utóbbiak készek akár a miniszterelnök megbuktatásával is érvényt szerezni akaratuknak.

Kapcsolódó

Hazárdjáték

Brit sajtóértesülések szerint a toryk kongresszusán semmiképpen sem fogják ezt kezdeményezni, mert más forgatókönyvekben gondolkodnak. Arra várnak, hogy az októberi rendes EU-csúcson a résztvevők elvessék a kormány jelenlegi brexitstratégiáját, amely az áruforgalomban az egységes piacon tartaná a szigetországot, míg a szolgáltatások terén nem. Ha ez megtörténik, akkor előjönnek saját tervükkel, amely szerint az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményhez hasonló viszonyt kellene kialakítani az Egyesült Királyság és az unió között a válás után.

Ha az EU és London találna valamilyen kompromisszumot, leginkább azt, hogy a kereskedelmi kapcsolatok tisztázását elhalasztják az Egyesül Királyság 2019. március 29-i formális kilépése utáni átmeneti időszakra, akkor más lesz a válaszuk. Az átmeneti periódus 2020 végéig tart, ez alatt az idő alatt az Egyesült Királyság és az EU gazdasági kapcsolata alapvetően változatlan marad.

A brexiterek úgy gondolhatják, hogy ebben az esetben a további tárgyalásokat egy közülük való miniszterelnök kormányának kellene lefolytatnia, mert ez a biztosíték arra, hogy országuk élesen leváljon az EU-tól. Ezért az év végén, azaz három hónappal a válás hivatalos időpontja előtt megindíthatják akciójukat May leváltására. Az EU vezetőinek ez a legrosszabb rémálma, ám úgy tűnik, játszma minden résztvevője hazardírozik.

Jó hír is jött

A halogatás lehetősége szeptember első napjaiban merült fel. Kiderült, hogy a brit és a német kormány késznek mutatkozik arra, hogy az Egyesült Királyság és az EU szétválásával kapcsolatos részletkérdéseket csak a szigetország jövő márciusi formális távozása után tisztázzák - tudta meg a Bloomberg az ügyhöz közel álló forrásokból. A hírre a font erősödött, igaz, miután Berlinben hivatalosan azt állították, hogy nem változott a kormány álláspontja, ismét gyengült.

Korábban mindkét fél részletes tervet akart látni az asztalon az EU és az Egyesült Királyság jövőbeni viszonyáról, mire a válás lezajlik. Ennek megfelelően egy 100 oldalas dokumentum készült volna, ám a hírügynökség forrása szerint immáron egy csupán tízoldalas megállapodással számolnak, amely rögzíti a szétválás feltételeit és nem foglalkozik a jövőbeni viszonnyal.

Az utóbbival abban az átmeneti periódusban foglalkoznának, amely - a jelenlegi egyezség szerint - 2020 végéig tartana. Ez alatt az idő alatt a szigetország túlnyomó részben még a régi feltételekkel tartja fenn kapcsolatait az EU-val.

Kockázat

Nagy kérdés, hogy a londoni törvényhozás, az Európai Parlament és az EU-tagállamok parlamentjei mit szólnának a részletek tisztázását elhalasztó, így a jövőbeni brit-EU kapcsolatokat homályban hagyó megállapodáshoz? - hangsúlyozzák a Bloomberg informátorai. Ezeknek ugyanis ratifikálniuk kell az egyezséget.

További nyitott kérdés az ír-észak-ír határ átjárhatóságának fenntartása. Erre vonatkozóan bármely válási megállapodásnak biztosítékot kell tartalmaznia, ugyanis mind Brüsszel, mind London elkötelezte magát emellett, sőt a brit parlament törvénybe is iktatta, hogy ez a helyzet nem változhat meg.

Álláspontok

A gond az, hogy ha később élesen elválik egymástól az Egyesült Királyság és az EU, akkor vámhatárrá válik ez a határszakasz is. A kemény brexit hívei úgy vélik, hogy ezt ki lehetne védeni késleltetett vámbeszedéssel és a befizetések elektronikus kezelésével. Az adminisztráció azonban olyan bonyolult, hogy szakértők egyelőre nem tartják reálisnak ezt a megoldást. Úgy gondolják, hogy határátlépő helyek és határvédelem nélkül a csempészek paradicsomává válna ez a térség.

Ugyanez a helyzet a brit kormány javaslatával, miszerint a szigetország az áruforgalomban maradjon a vámunió része, míg a szolgáltatások terén nem. Az EU álláspontja szerint rémálom lenne egy ilyen kettős rendszer üzemeltetése.

London viszont Brüsszel javaslatát nem fogadja el, miszerint Észak-Írország maradjon az egységes európai piac része, ha Nagy-Britannia többi országa távozik, ugyanis így vámhatár létesülne az Egyesült Királyságon belül (az írek és a britek szigete között).

Ravasz megoldás

A Bloomberg úgy tudja, ebben az ügyben is készek engedni álláspontjukból a felek, mondván: a most készülő válási megállapodásba csak végső megoldásként kerülne bele a szövegbe, hogy bármi áron fenntartják az ír határ átjárhatóságát. Szakértők szerint a brit és az ír kormány ezt a módszert el tudná fogadtatni saját parlamentjével, mert azt mondhatnák: soha nem kerülhet sor a biztonsági megoldás élesítésére, hiszen nem kétséges, hogy lesz végső megállapodás a felek között.

A fotó forrása: StockSnap