Az athéni kormány javaslatai nem elegendőek ahhoz, hogy a görög költségvetés a tervekben szereplő elsődleges (adósságtörlesztés nélküli) többlettel zárja 2015-öt - jelentette ki a francia Les Echos című lapnak adott interjújában Olivier Blanchard, a Nemzetközi Valutaalap vezető közgazdásza. Görögországnak háromszázalékos pluszt kellene kellene elérnie az év végére, ám ez lehetetlennek látszik, miközben enélkül újabb európai hitelekre lesz szükség az ország finanszírozásához.

Ezt a támogatást azonban csak akkor kaphatnák meg a görögök, ha kormányuk előállna végre egy összefüggő gazdaságpolitikai programmal. Figyelembe véve, hogy a legfrissebb előrejelzések szerint jelentős költségvetési hiány alakulhat ki, hiteles intézkedésekre lenne szükség, amelyek többletbe fordíthatnák a költségvetés egyenlegét. Ráadásul ezt a pluszt a jövőben is tartani kellene. Blanchard szerint jelenleg ettől nagyon messze áll az athéni vezetés.

Makacs számok

Az Európai Bizottság (EB) nemrégiben megjelent előrejelzésében csökkentette a görög gazdaság növekedésére és a költségvetés többletére adott jóslatát. Az elsődleges többlet csak 2,1 százalék lehet idén, szemben az év eleji prognózisban szereplő 4,8 százalékkal. A 2015-ös teljes egyenleg már igencsak rosszul fest: 1,1 százalék plusz helyett 2,1 százalékos hiány alakulhat ki az EB szerint. 2016-ban a korábban várt 1,6 százalékos többlet helyett 2,2 százalékos deficit várható.

 

Blanchard: a görög nyugdíjrendszer túl nagyvonalú
Kép: Forrás: MTI/EPA

Blanchard nem áll meg aggodalmai megfogalmazásánál, azt is megmondta, hogy szerinte hol lehetne még pénzt találni a büdzsében. Nyilvánvaló, hogy a görög nyugdíjrendszer gyakran túl nagyvonalú, továbbá hogy még mindig túl sok közalkalmazottat foglalkoztat az állam - fogalmazott arra célozva, hogy az elmúlt évtizedekben a politikai pártok felduzzasztották híveikkel a közszférát.

Ki van zárva

Az IMF főközgazdászának ötletei szöges ellentétben állnak a nagyobbik görög kormánypárt, a radikális baloldali Sziriza központi bizottságának a hét végén hozott határozatával. Eszerint csak olyan megállapodás fogadható el a hitelezőkkel, amely nem tartalmaz nyugdíjcsökkentéseket, csak pici elsődleges költségvetési többlettel számol, utat nyit a közfinanszírozású befektetések előtt, továbbá tartalmaz egy kötelezettségvállalást az államadósság átalakítására (értsd: csökkentésére). A határozat ugyan nem kötelezi a kormányt, de világossá teszi, milyen nehézségeket okozna egy megállapodás elfogadtatása a görög parlamenttel.

A kormánykoalíciónak - amelynek a Sziriza mellett a nacionalista Független Görögök a másik tagja - mindössze 12 fős többsége van a 300 tagú parlamentben. Ugyanakkor 30 tagja van egy, a Szirizán belül működő baloldali platformnak, amelynek vezetői a hét végén világossá tették: szerintük jobb lenne bevállalni az államcsődöt és az euró elvesztését, mint a donorok elképzelése szerint folytatni az ország finanszírozását. Márpedig ha ők a kormány ellen szavaznak, akkor az elveszheti parlamenti többségét -

A Wall Street Journal értesülése szerint lehet, hogy a platform végül bármilyen megállapodást megszavazna, mert tartja magát a pártfegyelemhez, és nem venné magára a felelősséget a kormány megbuktatásáért, de ez még nem jelenti azt, hogy minden simán menne. A Sziriza ugyanis nagyon vegyes társaság, vannak maoista és trockista képviselők is, akik viselkedése kiszámíthatatlan. Igaz ugyan, hogy az ellenzék szavazataival átmehetne egy az EU-nak és az IMF-nek is megfelelő egyezség, de ez porba döntené a kormány hitelességét.

Rosszabb, mint egy betegség

Nem igazán van összhangban az IMF vezető közgazdászának mondandójával az sem, amiről Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter írt az olasz Il Sole 24 Ore című lapban megjelent véleménycikkében. A pénzügyér szerint országa sokat ajánl. Független adóhatóságot, ésszerű nagyságú elsődleges költségvetési többletet, érzékelhető eredményt ígérő, ambiciózus privatizációs programot, a nyugdíjrendszer igazi reformját, valamint az áruk és a szolgáltatások stb. piacának liberalizálását.

Nem hajlandók azonban belemenni további megszorításokba, mert azok megbénítanák a gazdaságot. Nem írnak alá olyan megállapodást, amelyben elviselhetetlenül magas elsődleges többletet kényszerítenének rájuk a donorok. Kormányunk nem fogad el és nem fog elfogadni egy olyan gyógymódot, amely az elmúlt öt évben rosszabb volt, mint egy betegség - szögezte le a görög pénzügyek kapitánya.