Közhelynek számít immáron, hogy a vasárnapi európai parlamenti választások egyértelmű nyertesei a főként jobb-, de például Görögország esetén baloldali radikális pártok, amelyek azzal szerezték meg a szavazók bizalmát, hogy a rájuk bízott európai intézmények lerombolását ígérték. Az euroszkeptikus politikai erők megszerezték az EP-képviselő helyek ötödét, így a szakértők máris azt mérlegelik, milyen hatással lehet ez az EU gazdaságára.
Nem segíti eligazodásukat - vagy nagyon is sokat mond -, hogy az elitellenes pártok gazdaságpolitikai programjai gyakran homályosak, vagy még inkább nem is léteznek. Sok közülük lényegében egyetlen politikai kérdésre - például a bevándorlás korlátozására - koncentrálta mondanivalóját és arra épített, hogy besöpörheti a hagyományos politikai elittel szembeni tiltakozó szavazatokat - írja a CNBC.
Halandzsa
Vegyük például a brit függetlenségi pártot (UKIP), amely elverve a konzervatívokat és a munkáspártot is a szavazatok 36 százalékát kapta az EP-választáson. A párt gazdasági ügyekkel foglalkozó szakértője Stephen Woolfe azt mondta a CNBC-nek hétfőn, hogy még csak hat hete van a pártnál, így még éppen hogy csak elkezdte kialakítani a gazdasági programjukat, amivel a szeptemberi kongresszusra kell elkészülnie.
Az UKIP adópolitikája kiválóan illusztrálja a párt szándékainak homályosságát. A párt elnöke, Nigel Farage arról beszél, hogy az egykulcsos adóban és az adópolitika általános egyszerűsítésében gondolkodnak. Richard Murphy, a Tax Research UK szakblog szerzője szerint az UKIP álláspontja adóügyben teljesen értelmetlen. Maga Farage is elismerte, hogy a 2010-es brit parlamenti választásra készült manifesztumok halandzsa volt.
Közvetett hatás
Mindezek alapján szakértők úgy látják, hogy a brit radikális párt inkább közvetett hatást fog gyakorolni a szigetország politikájára, mégpedig azzal, hogy szorongatja a konzervatívokat. Ezt jelzi, hogy az utóbbiak vezetője, David Cameron miniszterelnök népszavazást ígért Nagy-Britannia EU-tagságáról arra az esetre, ha megnyerik a következő választásokat.
Várakozások szerint keménykedni fognak a bevándorlás ügyében, a Brüsszelnek átadott döntési jogkörök visszavonásával kapcsolatban, sőt a kilépést (Brexit) is sűrűn emlegetik majd, csak hogy kifogják a szelet a UKIP vitorlájából. Ez a lehetőség azonban máris kicsapta a biztosítékot a közgazdászok és az üzletemberek körében. Az utóbbiak többsége azt akarja, hogy a szigetország maradjon az EU tagja.
A Németországban nagyjából egy éve alakult euroszkeptikus párt (AfD), amelyet egy közgazdász professzor vezet, hét százalékot kapott vasárnap. Miután a német politikai elitet tartják az eurózónát de facto irányító vezető erőnek, már az is idegességet kelt az üzleti világban, hogy megerősödhet egy olyan párt, amely nem feltétlenül elkötelezett az euróövezet fenntartása, a közös európai valuta mellett.
Mi lesz, ha?
Görögországban eközben a radikális baloldali Sziriza a legerősebb euroszkeptikus politikai erő, amely az országot pénzügyileg életben tartó EU-IMF segélycsomag megszorító intézkedései elleni hangulatot meglovagolva tör előre. A párt több mint 26 százalékot szerzett a hét végén, ami néhány százalékponttal több legnagyobb versenytársa, a kormánykoalíciót vezető jobb-közép Új Demokrácia eredményénél.
Így nem sikerült elég nagy különbséget elérnie ahhoz, hogy előrehozott választást írasson ki. A Sziriza hatalomra kerülése azonban az uniós program összeomlásával fenyegetne, aminek brutális következményei lehetnek, mivel a GDP 140 százalékát elérő görög államadósságokat az eurózóna tagállamai finanszírozzák.
Az uniós választások nem gyakoroltak számottevő hatást a piacokon, az euró árfolyamán sem látszott meg nagyon, hogy a centrumból a radikalizmus felé tolódott el az Európai Parlament súlypontja. A hosszabb távú befektetéseknél, azonban már figyelembe vehetik a döntéshozók az átrendeződéssel járó veszélyt. Nagy a valószínűsége annak, hogy valamelyik európai országban az évtized végéig a radikálisok kerülnek túlsúlyba egy nemzeti parlamenti választáson - figyelmeztet Jim Reid, a Deutsche Bank stratégája.