Lemondott tisztségéről Emad al-Sayeh, a líbiai választási bizottság elnöke csupán néhány nappal azelőtt, hogy az országban december 24-én elnökválasztást kellene tartani – idézte a Bloomberg a Fawasel Media jelentését. Döntését azzal indokolta, hogy képtelenség megtartani a szavazást, ennek szellemében felfüggesztette az általa vezetett testület működését, bár a vezető tisztviselőket és a szavazás lebonyolításában részt vevő alkalmazottakat arra kérték, hogy maradjanak készenlétben. A választási bizottság még az indulók végleges listáját sem tudta nyilvánosságra hozni, amit nem könnyített meg, hogy hatvanan jelentkeztek be Líbia államfői posztjára.

A legesélyesebb jelöltek a néhai diktátor, Moammer Kadhafi fia, Saif, az ország keleti és részben déli részét ellenőrző csapatok parancsnoka, Khalifa Haftar, illetve Adbud Hamid Dbeibah miniszterelnök, akinek kormánya – ezek szerint eléggé ügyetlenül – szervezi az elnökválasztást. Többéves erőfeszítés után, amiben az ENSZ és a legkülönbözőbb hatalmak vettek részt 2020 októberében sikerült olyan tűzszünetet kötni az elmúlt tíz évben polgárháborúba süllyedt országban, ami azóta is kitart, ám a normalizálódási folyamat kulcselemének az elnök megválasztását szánták.

Kapcsolódó

A választás elmaradása viszonyt azonnal felvet egy közjogi problémát, nevezetesen, hogy az átmeneti kormány mandátuma lejár-e december 24-ével vagy sem – írja a Guardian. Nem meglepő, hogy a fővárosban, Tripoliban a bizonytalanság nyomán úttorlaszok és felfegyverzett katonai járművek jelentek meg és félkatonai szerveztek lezártak négy nagy olajlelőhelyet, amivel napi egymillió hordó alá csökkent az ország olajexportja.

Baj lehet

Az ENSZ, amely a politikai rendezés brókereként vett részt a szavazás előkészítésében, közleményben adott hangot aggodalmának azzal kapcsolatban, hogy a katonai mozgások kisvártatva a polgárháború kiújulásához vezethetnek. A kialakult helyzetből elvileg két kiút kínálkozik: vagy egy rövid halasztás követezik, ami alatt tisztázzák az alapvető kérdéséket, például a jelölés feltételei körüli vitát, vagy hat hónappal tolják el a szavazás időpontját, ám minél hosszabb a halogatás, annál nagyobb a veszélye annak, hogy kiszámíthatatlan fejlemények következnek.

Stephanie Williams, az ENSZ líbiai különmegbízottja sürgős konzultációkat kezdeményezett, ám a parlament és a választási bizottság egymásra mutogat az ügyben, melyikük a felelős a kudarcba fulladt szervezésért. Eközben egyes parlamenti képviselők úgy orvosolnák a hatalmi vákuumot, hogy új kormányt választanának a bizonytalanná vált mandátummal rendelkező jelenlegi helyett. Richard Horland, az USA líbiai nagykövete elismerte, hogy jogi és politikai akadályai vannak az elnökválasztás megtartásának, pedig az amerikai adminisztráció és az európai kormányok nagyon remélték, hogy tovább javulhat a Líbiai helyzet, lévén jelentős OPEC-országról és az afrikai bevándorlási útvonal egyik állomásáról van szó.

Elnökjelölt-találkozó

A rivális elnökjelöltek az ország nyugati és keleti részéből Benghaziba utaztak, hogy hangot adjanak összefogásuknak Dbeibah kormányfővel szemben, akinek kormányát korruptnak tartják, következésképpen úgy, vélik, hogy mennie kell. Az amerikai nagykövetet figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy ne használja posztját választási propagandára.

A kulcsszerepet jelenleg az ENSZ-megbízott Williams játssza: többéves kapcsolatait kihasználva magánbeszélgetéseken igyekszik meggyőzni a politikai és katonai szereplőket, hogy találjanak új lehetőséget az elnökválasztás lebonyolítására egy új menetrend alapján. Nem igazán vannak azonban eszközei arra, hogy nyomást gyakoroljon rájuk. Korábban megpróbálta megkerülni a politikai elitet egy 75 fős új tárgyaló fórum létrehozásával, ám nem sikerült új mederbe terelni Líbia vezetését.