Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése szerint az eurózóna országaiban a tavalyi 1,7 százalékhoz képest idén 1,6 százalékos gazdasági növekedés várható, amely 2017-re ugyanakkor 1,8 százalékra emelkedhet. Az uniós tagországok gazdasági teljesítményét tavaly a stabilitás, vagy az enyhe emelkedés jellemezte.
Idén viszont enyhe lassulás várható, majd 2017-re újra javuló tendencia következhet. Az unió egészének gazdasági növekedése az előrejelzés szerint a tavalyi 2 százalékról 1,8 százalék körül stabilizálódhat, mielőtt 1,9 százalékra emelkedhet jövőre.
Bizonyos növekedést támogató tényezők - az alacsony olajárak, a kedvező finanszírozási feltételek és a gyenge euróárfolyam - idén várhatóan erősödnek, és segítik a növekedést. Az euróövezet fiskális politikája támogatólag hathat a növekedésre, noha az olajár újbóli emelkedésével ez a képesség fokozatosan gyengülni fog - állapítja meg a bizottság legfrissebb előrejelzése. Noha az euró korábbi értékcsökkenése továbbra is az euróövezet exportjának hasznára van, a valuta legutóbbi erősödése érzékenyebbé teheti az övezetet a növekedés külső feltételeit tekintve.
Egyenetlen fellendülés
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztosa (képünkön) a gazdasági előrejelzéssel kapcsolatban elmondta, hogy az európai gazdaság a globális környezeti tényezők ellenére növekedést mutat. A jelek szerint a beruházásokat támogató politikai erőfeszítéseknek köszönhetően további munkahelyek jöhetnek létre. A gazdasági fellendülés az euróövezetben továbbra is egyenetlen, mind a tagállamok között, mind pedig a gyengébb és az erősebb társadalmi csoportok között. "Ez elfogadhatatlan. Határozott fellépést követel a kormányok részéről mind egyénileg, mind együttesen" - fogalmazott.
A gazdasági növekedés várhatóan némiképp élénkül, vagy stabil marad az eurót használó tagállamok legtöbbjében. A nettó exportot visszafogott növekedés jellemezheti 2016-ban, amíg 2017-ben megtorpanás várható.
A jelentés szerint a növekedés a belföldi kereslettől függ. A beruházások várhatóan 3,8 százalékkal emelkednek jövőre mind az euróövezet, mind az Európai Unió tagországaiban. A lakossági fogyasztás várhatóan mérséklődik, ahogy az infláció feltehető növekedése fékezi a reáljövedelmek emelkedését.
Visszafogott javulás a munkaerőpiacon
A munkaerőpiac mérsékelt ütemű javulást mutat majd, amelyeket az egyes tagállamokban bevezetett munkaerő-piaci reformok és a fiskális intézkedések is támogatnak. A munkanélküliség az euróövezetben várhatóan 10,3 százalékra csökken 2016-ban, majd 9,9 százalékra mérséklődhet 2017-ben. Az EU egészében a munkanélküliség a 2015-ös 9,4 százalékról 8,9-százalékra csökkenhet idén, amíg 2017-ben akár 8,5 százalék is lehet.
A bizottsági előrejelzés szerint az euróövezeti tagállamok összesített költségvetési hiánya az előrejelzés szerint tovább csökken, ami a gazdasági aktivitás fellendülésének és kisebb mértékben az alacsonyabb kamatkiadásoknak köszönhető.
Csökken a költségvetési hiány
Az előrejelzés szerint az euróövezeti költségvetési hiány 2015-ben a GDP 2,1 százalékára csökkent (EU: 2,4 százalék), és ez a tendencia várhatóan folytatódik, így a hiány idén a GDP 1,9 százalékára (EU: 2,1 százalék), 2017-ben pedig a GDP 1,6 százalékára (EU: 1,8 százalék) mérséklődhet.
Az euróövezet GDP-arányos államadóssága a 2014-ben elért 94,5 százalékos csúcs (EU: 88,6 százalék) után az előrejelzés szerint 2017-ben 91,1 százalékra csökken (EU: 85,5 százalék).
Az infláció alacsony marad
Az euróövezeti éves infláció 2015 vége felé éppen csak meghaladta a nullát, ugyanakkor az olajárak év eleji esése a nulla szint alá csökkentette. Az euróövezetben előreláthatólag alacsony marad az infláció, továbbra is nulla körüli értéket fog mutatni. Az év második felében az energiaárak várható emelkedése miatt az infláció is felfelé mozdul a kedvező bázishatások kilépése miatt is. A fogyasztói árak emelkedése 2017-ben elérheti az 1,4 százalékot, amit a magasabb bérek, a fokozott belső kereslet és az olajárak lassú növekedése is okoz majd.
Lassul a világgazdasági növekedés
A bizottság szerint a világgazdasági fellendülés lassúbb lesz, mint azt az év végén feltételezték, amikor a tavalyi 3,2 százalékot 2009 óta a legalacsonyabbnak hitték. A mostani előrejelzés szerint viszont 2016-ban 3,1, 2017-ben 3,4 százalék lehet a globális GDP-növekedés üteme.
Az euróövezeti exportnövekedés a 2015 második félévében tapasztalt mérséklődést követően 2016 folyamán ismét gyorsulhat. Ez az euró korábbi leértékelődéséből, az alacsonyabb fajlagos munkaköltségből és a külső kereslet fokozatos növekedéséből adódó, késleltetett hatásoknak tudható be.
Bizonytalan kilátások, jelentős kockázatok
Az EB szerint a gazdasági kilátások továbbra is meglehetősen bizonytalanok, és egyre jelentősebbek a külső kockázati tényezők. Ezek közé tartozik annak lehetősége, hogy a feltörekvő piacok - különösen Kína - lassabb növekedése erőteljesebb továbbgyűrűző hatásokkal járhat vagy a vártnál is kedvezőtlenebbül alakulhat.
Változatlanul nagy a geopolitikai feszültségekkel összefüggő bizonytalanság, amely a jelenlegi várakozásokhoz képest jelentősebb negatív hatást gyakorolhat az európai gazdaságokra.
A hirtelen olajár-ingadozások és a pénzügyi piaci zavarok ugyancsak visszavethetik az európai növekedést. Ezen túlmenően továbbra is számottevőek az uniós belügyek alakulásával kapcsolatos kockázatok, például a strukturális reformok végrehajtásának ütemét és az Egyesült Királyság uniós népszavazását megelőző bizonytalanságot illetően. Ezzel ellentétben a strukturális reformok pozitív hatása akár felül is múlhatja a várakozásokat, és a rendkívül alkalmazkodó monetáris politika reálgazdasági következményei jelentősebbek lehetnek az előre jelzettnél - olvasható a bizottság közleményében.