Emlékezetes dilemmát okoz a sajtó működésében Michael Bloomberg újabb kísérlete, hogy elnyerje az Egyesült Államok elnökjelöltségét. A milliárdos nevét viselő hírügynökség, a Bloomberg News az egyik legnagyobb a világon, 2700 újságírót foglalkoztat és 325 ezer hírterminálon szolgáltat gyakran piacmozgató információkat a pénzpiaci szereplőknek.
A helyzet nyilván felvet összeférhetetlenség és médiaetikai kérdéseket, amire a Bloomberg egy meglehetősen faramuci megoldást talált ki, ami sokaknak nem tetszik.
A Bloomberg News főszerkesztője John Micklethwait bejelentette, hogy a hírszolgáltató önkéntes korlátokat vezet be, amelyekkel határokat szab annak, hogy milyen mélységben foglalkozik a kulcsfontosságú 2020-as elnökválasztási kampánnyal.
A tervek szerint a Bloomberg megírna minden tényszerű adatot, akár a tulajdonosáról, akár riválisairól a demokrata pártban - például az aktuális közvéleménykutatási adatokat - de nem írna Michael Bloomberg vagyonáról, magánéletéről, befektetéseiről vagy jótékonykodásáról.
Az egyenlőség biztosítása érdekében ugyanilyen korlátokkal számolna be a többi demokrata jelölt kampányáról, miközben Donald Trump republikánus elnökkel szemben megmaradna az eddigi gyakorlat. Ez akkor változhatna, ha Bloomberg megnyerné az előválasztást és ő lenne a demokrata jelölt, akkor az önmegtartóztatás, az egyenjogúság nyomán Trumpra is kiterjedne.
Veszélyben a függetlenség
A függetlenségére kényes amerikai médiában egyből hangos kritikát váltott ki a döntés. Több veterán újságíró felmondással fenyegetőzik, és általában több szakmabeli aggódik, amiért egy olyan fontos időszakban mint az elnökválasztás pont egy olyan hatalmas szakmai háttérrel rendelkező híradó- és elemző szervezet mint a Bloomberg News és annak különböző leágazásai nem tudnának érdemben foglalkozni a kampányban kiemelt fontosságú témákkal.
A szabad sajtó szószólói annak sem örülnek, hogy New York korábbi polgármestere nem is csinál belőle titkot, hogy elvárja a vállalatától, hogy ne tegyen keresztbe politikai ambíciónak.
Őszintén szólva nem akarom, hogy az újságírók, akiket én fizetek rosszakat írjanak rólam
- idézi Bloomberget a Los Angeles Times.
Bloomberg felfüggesztette tevékenységét a cégben amikor polgármester lett a 2000-es évek elején, és ígéretet tett, hogy megválik a cégtől amennyiben elnöknek választják. Ez nem tűnik kellően meggyőzőnek, ráadásul különösen visszás, lévén Bloomberg látszólag ugyanúgy összefolyatja üzleti és politikai céljait, mint ahogy azt Donald Trump teszi, aki családjával alig burkoltan igyekszik elnöki pozícióját pénzben mérhető üzleti sikerekre is lefordítani.
A Bloomberg döntését kritizáló reakciók között több példát is felhoznak, amikor ismert, gazdag emberekről a tulajdonukban lévő újságok is megírták a rájuk nézve kedvezőtlen történeteket. Így történt például az Amazonról ismert Jeff Bezos tulajdonában lévő Washington Post, vagy a Rupert Murdoch által tulajdonolt Wall Street Journal esetében.
Micklethwait a Bloomberg dolgozóinak küldött iránymutatásban maga is elismerte, hogy a mostani teljesen új helyzet. Bloomberg polgármesteri ideje némileg hasonló volt, azonban akkor a hírügynökség leginkább közvetlenül, az előfizetőinek szolgáltatott. Azóta a Bloomberg LP hatalmasat nőtt és sokkal szélesebb körben és több platformon szolgáltat, így nyilván azoknak is megnőtt a köre, akiket elérhet, és így befolyásolhat a vállalat.