A Statistisches Bundesamt napokban kiadott jelentése szerint Németországban 248,2 milliárd kilowattóra (kWh) áramot termeltek és juttattak a hálózatba az év első felében. Ebből 128,4 milliárd kWh, vagyis 51,8 százalék megújuló energiából származik. 2020 első felében többségbe került fotovoltaikus, szél-, és más megújuló energiás termelők eredménye mellett az is fontos mérföldkőnek számít, hogy most már a megtermelt árammennyiség alapon számolva is a szél lett a legfontosabb energiaforrás Németországban.

Annak, aki nem értené, hogy ez mit jelent: immár az adatok is azt bizonyítják, hogy az olyan megállapításoknak, minthogy "nem süt (eléggé) a nap, nem fúj (eléggé) a szél", illetve hogy az elektromos autók akkumulátorait zömmel a szénerőművekben termelt árammal kell feltölteni, nincs már létjogosultságuk. A friss adatok ugyanis azt mutatják, hogy a szélerőművek e téren is felváltották a szénerőműveket Németországban.

Kapcsolódó

Egy évvel ezelőtt a megújuló energiaforrások aránya még "csak" 43,3 százalék volt - emlékeztet a PV Magazine, hozzátéve, hogy 2019 első félévéhez képest a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-termelésben a szélenergia 12,9 százalékos növekedést produkált, míg a fotovoltaikus áramtermelés 9,9 százalékkal nőtt. A zöldenergia összességében 8,3 százalékkal lett nagyobb arányú a teljes energiamixben, melyben az adatok szerint a szél már egymaga 29 százalékot produkált. [Hogy ezeket az adatokat el lehessen helyezni: Magyarországon a megújulók aránya az energiamixben jelenleg csupán 12,5 százalék, a 2030-ra ígéri az új energiastratégia a "legalább 21 százalék" elérését.]

Néhány hete a Napi.hu-n megmutattuk: honnan-hova jutott el a 2002-2019 között német energiaátmenet (Energiewende). Íme egy videó, ami mindezt alig fél percben szemléltetve összefoglalja:

A német statisztikai hivatal a hagyományos erőművek által betáplált villamos energia mennyiségének 22,6 százalékos csökkenését mérte, a széntüzelésű áramtermelő szektor azonban ennél is nagyobb, 37,8 százalékos mínuszt "produkált". De az atomerőművek termelése is csökkent, miközben a gáztüzelésű erőművek alig valamivel nagyobb mértékben járultak hozzá az áramtermeléshez, mint egy évvel korábban.

Az import-export arányának változása is érdekes irányt vett: előbbi jelentősen, 43,3 százalékkal megugrott, utóbbi viszont csökkent. Az import legnagyobb része Franciaországból érkezik, ám mielőtt még előkerül a francia atomerőművek áramából "finanszírozott" német megújuló rekord vádja, érdemes mindehhez hozzátenni, hogy az importnak az egyharmada francia eredetű, és miközben a teljes importáram mennyisége 25,7 milliárd kWh volt, az exporté - a 11,6 százalékos csökkenéssel együtt is - 33,6 milliárd kWh volt. Vagyis: Németország továbbra is nettó villamosenergia-exportőr.