A The Sunday Telegraph című vasárnapi lapban megjelent írásukban úgy fogalmaztak, az ország érdekei azt diktálják, hogy legyen átmeneti időszak, ez azonban nem tarthat korlátlan ideig és nem szolgálhat arra, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja maradjon. A két politikus kiemelte, hogy az átmeneti periódus révén csökkenteni lehet a bizonytalanságokat az üzleti szférában - idézi a cikket az MTI.

A két politikus egyetért abban, hogy az átmeneti időszakban Nagy-Britannia már nem lesz az Európai Unióban, kivonul annak egységes belső piacáról és a vámunióból is. A szigetország tagsága várhatóan 2019 márciusában szűnik meg.

Mit jelent a szigorítás?

Megerősítették viszont azt is, hogy a bevándorlás szigorítása - amely az egyik kulcsfontosságú oka volt annak, hogy a britek többsége az Európai Unió elhagyására szavazott a 2016-os referendumon - nem jelenti azt, hogy nem érkeznek majd munkavállalók az EU-ból.
Kiemelték annak jelentőségét, hogy a határellenőrzésnek zökkenőmentesen kell működnie az átmeneti időszak alatt. "Az interneten vásárolt áruknak át kell jutniuk a határon, a vállalkozásoknak el kell látniuk az EU-ban lévő ügyfeleiket" - mutattak rá, hozzátéve, hogy a brit cégeknek továbbra is hozzá kell férniük a tehetséges munkavállalókhoz, köztük az Európai Unióból érkezőkhöz.

A pénzügy- és a külkereskedelmi miniszter hangsúlyozta, a kormány mindenáron el akarja kerülni a "cliff edge" brexitet. A "sziklafal pereme" kifejezés a kiválásnak azt változatát jelöli, amelynek alapján az Egyesült Királyság európai uniós tagsága a kilépési feltételek fokozatos életbe lépésére szolgáló átmeneti időszak nélkül szűnne meg, sőt akár úgy, hogy nem születik megállapodás az EU-val.

Az átmeneti időszak után tartós, szerződéseken alapuló kapcsolatokat akarnak az Egyesült Királyság és az Európai Unió között - írták, hozzátéve, hogy a biztonságpolitika és a kereskedelem területén is fontosnak tartják a lehető legszorosabb együttműködést.

Philip Hammond és Liam Fox eddig ellentétes véleményen volt a kilépéssel kapcsolatos legfontosabb kérdésekben. Előbbi a zökkenőmentes átmenet és a gazdasági kockázatok csökkentésének jelentőségét hangsúlyozta, és úgy vélekedett, "nem sok minden" változik a tagság megszűnésének másnapján. Utóbbi viszont a brexitben rejlő lehetőségeket emelte ki, és azt hangoztatta, hogy a tagsággal együtt 2019-ben megszűnik a személyek szabad áramlása is.

Tűzszünet jött létre?

Közös cikkükben azonban azt hangsúlyozták, a kormány minden tagja azon fáradozik, hogy a kilépés zökkenőmentes legyen: a lehető legkevésbé zavarja meg az emberek és a vállalkozások életét, ne sodorjon veszélybe munkahelyeket és ne romoljon az életszínvonal.
A pénzügy- és a külkereskedelmi miniszter szavai elemzők szerint arra utalnak, hogy "tűzszünet" jött létre a két politikushoz köthető csoportok között a kormányon belül.

Theresa May kabinetjének Brexit-stratégiája nyílt vita tárgya lett az után, hogy a Konzervatív Párt elvesztette alsóházi többségét a júniusi előrehozott választásokon, és csak külső segítséggel tud kormányozni.A brit kormány várhatóan a jövő héten a kilépéssel kapcsolatos több fontos kérdésben is részletesen ismerteti álláspontját.

Közben David Miliband korábbi munkáspárti külügyminiszter az európai uniós tagságról szóló újabb népszavazásra szólított fel. The Observer című vasárnapi lapban megjelent írásában sürgette a kormánypárti és az ellenzéki politikusokat is, hogy fogjanak össze a Brexit "legrosszabb következményei" ellen. Úgy vélekedett, a tavalyi népszavazás példátlan esete a gazdasági károkozásnak. "Azt mondják, tiszteletben kell tartanunk a referendum eredményét. Így van. De a demokrácia nem ért véget 2016. június 23-án" - utalt a népszavazás napjára. A referendum nem lesz kifogás, ha az országot letaszítják a sziklafal pereméről - fűzte hozzá a "cliff edge" Brexit veszélyeire utalva.